Érthető az aggodalma, nagyon nem normális, ha a szülés után még 5 nappal is étvágytalan a szuka. A szülés lezajlása után 0-2 nappal már igencsak jó étvággyal kellene ennie ahhoz, hogy a tejtermelődés nem szenvedjen zavart és ne romoljon a kondíciója rohamosan. Az ok lehet bennmaradt hullamagzat, burok ill méhlepény okozta méhgyulladás és szepszis, láz - a szülőutak sérülése vagy akár a szüléstől teljesen független kórok is. A szukának vérvizsgálattal és ultrahangos vizsgálatra esetleg hüvelytükörrel végzett hüvelyvizsgálatra és várhatóan kezelésre van szüksége ahhoz, hogy rendeződjön állapota. Ha a „gyorsító” injekciót vakon alkalmazzák, annak is lehet következménye a méh ill hüvely repedése, a méh magzatra történő ráfeszülése, és a fennt leírt egyéb következmények.

A kan leírt viselkedése teljesen normális, megszokott jelenség. Aggódnia emiatt nem kell - sokkal inkább a várható vemhesség miatt ... A fiatal szuka akár első tüzelése alkalmával is vemhesülhet - sőt az együtt tartott különnemű kutyák esetében szinte bizonyosan vemhesülni is fog. Pedig az ideális kor a tenyésztésbe vételhez a 3. tüzelésekor 1,5 év körüli időszakban lenne. A két kutyát igencsak ajánlott lenne elkülöníteni. Ha pedig nem akarnak kölyköket a későbbiekben, akkor a szuka ivartalanítása is ajánlott - a tüzelés befejeztével.

Négy napi koplalás egy kölyökkutya elhullását okozhatja. Leírásából lehetetlen eldönteni azt, hogy a kiskutya étvágya és vízfogyasztása normális lenne-e, ha Ön nem kényszertáplálná, vagy valóban étvágytalan és még vizet sem akar fogyasztani. Ha ez így van akkor gyorsan részletes kivizsgálásra van szüksége, hiszen az étvágytalanságot ezerféle betegség, rendellenes állapot okozhatja. A környezetváltozás és a választás okozta stressz is eredményezhet étvágycsökkenést - de ha önszántából semmi táplálékot és ivóvízet nem vesz magához a kiskutya - az nem megszokott dolog.

Örülök, hogy megtalálták azt az állatorvost, akiben bíznak és akivel elégedettek. A hosszú ideje fennálló súlyosfokú hallójárat gyulladások sokszor növedékeket és a közép ill belső fül részleteinek az elváltozásait is okozzák. Ha a hagyományos kezelés nem tud elfogadható állapotokat teremteni - műtéti megoldásokkal még mindig lehet eredményt elérni. Attól függően, hogy milyen mélyre terjed a gyulladásos, elhalásos folyamat, többféle műtéti megoldás is szóba jöhet. Ugyanakkor még hasonló műtéti megoldás is klinikánként más és más áron kerülhet elvégzésre. Tehát a műtét ára valószínűleg 20-50 eFt között lesz valahol.

Lehet, hogy valóban vemhes - de, hogy mellette komoly betegséggel is küzd, az szinte bizonyos. A leírt tüneteket okozhatja megindult vetélés (a vetélésnek is sok kiváltó oka lehet!), gennyes méhgyulladás, hólyaggyulladás, hüvelgyulladás - és a felsorolt szervek daganatos elváltozásai is. Ha nem biztos abban, hogy a váladék a hüveléből távozik, akkor lehet még a végbél számos elváltozása is a tünetek mögött. A cicának elsősorban sürgősen részletes kivizsgálásra van szüksége, amelybe beletartozik a vér és a vizelet laboratóriumi vizsgálata és a hasi ultrahang (esetleg röntgen) vizsgálata is. Az sem kizárt, hogy meg kell operálni. Vigye őt gyorsan jól felszerelt állatorvosi rendelőbe.

A leírása alapján minden rendben van a kutyával - megítélésük szerint mégis kevesebbet eszik és széklete hígabb a kelleténél. Feltesz 3 jogos kérdést is ezzel kapcsolatosan - mindháromra maximum azt a választ lehet adni, hogy „Igen, ez bizony lehetséges.” A kutyának tünetei vannak, ami persze, hogy lehet a környezetváltozás, választási stressz miatt is - meg lehet „gyomorrontás” miatt is, meg lehet valami „komolyabb” is. A kölyök részletes vizsgálata során fény derülhetne ezekre a kérdésekre. A szállítás napján egyébként nem kimondottan célszerű a kölyköket vakcinázni és az Ön által leírt 3 beragasztott matrica egy kombinált védőoltást és egy féreghajtást takar. Gondolom nincs akadálya annak, hogy a kölykötállatorvosuk megvizsgálhassa.

A macskák vemhességi ideje 63-64 nap. Az ellés pedig legtöbbször néhány (3-8) óra alatt zajlik le. Remélem, hogy minden rendben lesz a fiatal cica vemhessége és ellése körül - és azt is őszintén remélem, hogy minden kiscicának lesz jó gazdája.

Valószínűsítem, hogy műtét előtt a kiskutya részletes kivizsgáláson esik majd át. Ebben nyilván benne lesz majd vérvizsgálat és esetleg több röntgenfelvétel is. Az eredményekből egyértelmű lesz, hogy a Lily altatási-, ill műtéti kockázata minimális - és az is, hogy térdkalácsficamot, vagy esetleg keresztezőszalag szakadást, vagy combcsontfej felszívódást kell-e operálni. A kistestű kutyák jóval egyértelműbben jelzik a fájdalmat, kellemetlenséget, és akár folyamatosan panaszkodhatnak is a gazdinak. Kérjen állatorvosától további fájdalomcsillapító szert, hogy ne szenvedjen feleslegesen a Lily. A műtéttől szerintem felesleges tartani, hiszen azért csinálják, hogy jobb legyen a kutyának.

Előfordulhat, hogy a korábbi lázas megbetegedés a kiváltó oka az orrtükör szárazságának, repedezettségének (hyper-, parakeratózisának). Az akkor kialakult elváltozás ingerli a kutyát, és a folytonos nyalakodás pedig gyakorlatilag állandósítja a betegséget. Egyszerűnek tűnő, de kellemetlen és nehezen megoldható probléma - főleg azért mert helyi kezeést gyakorlatilag nem lehet alkalmazni, hiszen a kutya rögtön lenyalja. Állatorvosa azonban számtalan bőr-, szőrregeneráló táplálékkiegészítő szer közül választhat, ezek jó része recept köteles és állatorvosi patikákban beszerezhető. Ezek egyikét kellene néhány hét, esetleg hónapig alkalmazni.

Hiszen járt állatorvosnál, kezelik is a kutyát - gondolom ő elmondta, hogy mi lehet a probléma ... Lehet porckorongsérv (tacskóbénulás), lehet a gerinc-, medence törése, rosszindulatú megbetegedése. Lehet a terime (gennyes méh, daganat, tályog ...) a medence üregében, az sem kizárt, hogy a csípő-, vagy térdízület ortopédiai megbetegedéséről van szó. Meg biztosan tudnék még írni vagy 10-20 lehetséges egyéb okot is. Részletes kivizsgálással (benne fizikális és vérvizsgálatok, röntgenek esetleg ultrahang) lehet megtudni a tünetek okát. Ha pedig van diagnózis - akkor nem kizárt, hogy a negyed Algopyrinnél hatékonyabb kezelés is adható lesz.

Magyarországon is évek óta tilosak a fül-, és farok kozmetikai céllal végzett műtétei. Ezért aztán rottweilereken is bármely életkorban csak akkor lehetséges a farokkurtítás elvégzése, ha sérülés, betegség miatt gyógyító jellegű beavatkozásként végzik.

Leírása alapján a macska farka valószínűsíthetően eltörött. Otthon semmit nem tehet kedvencéért. Állatorvosa tapintással, vagy röntgenfelvétellel megerősítheti vagy kizárhatja feltevésünket - és közösen eldönthetik, hogy amputálják a törött farkat, vagy esetleg van esély az eredeti állapotok visszaállítására. Ha a farok töve körül van a törés, akkor szinte bizonyosan műtéti megoldásra van szükség, mert a lifegő farokvég sérülésekre, fekélyesedésre, elhalásra hajlamos. Azt is megbeszélhetik, hogy kiherélik-e a kedvencet - ezzel ugyanis nagyságrendekkel csökkenthetik az ilyen és hasonló balesetek, valamint a fertőző betegségek valószínűségét.

A gombás fertőzés gyanúját szerencsés lenne mintavétellel igazolni, vagy kizárni. Egy bőrkaparék minta, esetleg röntgen vizsgálat a lábvégről, vérvizsgálat segíthetne tisztázni, hogy mi lehet(ett) a probléma. Az elváltozás azonban ahogyan írta 3-4 hónapja áll fenn. Az sem kizárt, hogy az alapbetegség (sérülés, bakteriális-, vagy gombás eredetű gyulladás, idegentest, allergia, ... stb) már nem vizsgálható, nem áll fenn - hiszen az állandó nyalogatás önfenntartó gyulladást is tud produkálni. Persze az is előfordulhat, hogy a lábvég eredeti betegsége gombás eredetű, csak az alkalmazandó szereket a kutya rögtön lenyalja - ezért esélye sincs a hatás kifejtésére. Van a kutyán gallér? A kenőcs(ök) alkalmazásakor bekötözik a végtagot?

Módosítanom kell a sarkosan (és részben tévesen) megírt válaszomat. Arra jól emlékeztem, hogy Magyarországon nem engedélyezett és nem is forgalmazott - ezért aztán az állatorvosok által nem is használt szerről van szó. Abban viszont tévedtem, hogy más sem használta kutyák és macskák haemobartonellózisának a kezelésére. Található néhány irodalmi adat pozitív tapasztalatokra is - de a szakma zöme a tetraciklin oki terápia mellett van. Elsősorban azért, mert a szer jelentős máj-, és vesekárosító hatással bír. Sajnos a betegség sajátsága, hogy a kórokozó miatti vörösvérsejt szétesés önmagában is károsítja a májat és a vesét. Az összefoglaló véleményem tehát továbbra is az, hogy a caparsoline-t macskák haemobartonellózisának a kezelésére nem szerencsés, nehezen kivitelezhető és nem jó eséllyel kecsegtető választás. A megadott 2 honlapot átnéztem - láthatóan ugyanaz a kéz írta (fordította?) az ott szereplő tanácsokat. A haemobartonellózis kezelési ajánlatán kívül több egyéb dologgal sem értek egyet. A makacs nem gyógyuló esetek hátterében sokszor az elszenvedett máj-, és vesekárosodás, a vérszegénység és immunszupresszáló hatások állnak. Véleményem szerint azt lenne érdemes tisztázni egy friss vérvétellel, hogy kimutatható-e még a kórokozó haemobartonella a cica vérében. Ha igen - akkor vírusteszteket is érdemes lenne csinálni - hiszen lehet, hogy mondjuk a leukózis, vagy panleukopénia miatt fennálló csökkent ellenállóképesség miatt nem sikerül kórokozó mentessé tenni a cicát. Ha a haemobartonella már nem kimutatható a vérben - akkor már nem kell oki terápiát folytatni, „csak” az esetleges vérszeénység, máj-, és vesekárosodás, vagy az esetlegesen fennálló harmadlagos szövődmények megszűntetésére kell irányulnia a kezelésnek. Kezelő orvosa természetesen tisztában van ezekkel a lehetőségekkel - és lehet, hogy bosszankodik az én elméleti felvetéseimen, mert ő már esetleg tudja, hogy a cica kórokozó mentes és mondjuk a kialakult veseelégtelensége miatt étvágytalan. A diagnosztizált haemobartonellózisok nagyobb része meggyógyul, probléma általában akkor szokott jelentkezni, ha mellette van egy fatális vírusfertőzés is.

A caparsolate legjobb tudomásom szerint a Egyesült Államokban engedélyezett szer és a szívférgesség kezelésére szolgál. Elég kellemetlen mellékhatásai vannak, van már jobb szer is a piacon (USA-ban és szívférgesség ellen), még az sem lehetetlen, hogy már ott sem forgalmazzák. Nem lepődnék meg, ha macskán ezt a szert még senki sem alkalmazta volna a haemobartonellózis kezelésére. Úgy tudom, hogy Magyarországon nem engedélyezett szer, nem is lehet itthon megvásárolni. Persze az interneten megvásárolható és ki is szállítanák Önnek, de minek...? Macskák haemobartonellózisát a világ minden táján tetraciklinek (esetleg más antibiotikumok) és szteroidok hosszantartó adagolásával kezelik legeredményesebben. Előfordul, hogy vértranszfúzió adására is szükség van, ha a cica nagyon vérszegénnyé válik. Megtenné nekem, hogy megírja, honnan vette az információt, miszerint a caparsolate hasznos lenne ennél a betegségnél?

Elsősorban kutya tejpótló tápszert kell nekik beszerezni. Magyarországon legalább 3-5 gyártótól lehet beszerezni elsősorban állatpatikákban, állatorvosi rendelőkben, klinikákon. A kölyökkutyák 3 hetes koruktól kezdhetik kóstolgatni a szilárd élelmet is. A legfontosabb a fokozatosság, nagyon óvatosan kis adagokban kezdve a puppy (esetleg junior) tápokat napról-napra lehet emelni az adagokat. A tejpótló tápszert lehet keverni is a puppy (junior) tápokkal, és a tejpótló arányát fokozatosan csökkenteni, majd 2-3 hét múlva el lehet hagyni. Ha a szuka teljesen elapasztott, (tehát nem arról van szó, hogy kevés a teje a fejlődő kölykök számára, hanem teljesen szárazak az emlőmirigyei) , nos az nem normális dolog, ki kellene vizsgáltatni.

Kutyák Lyme-kórjának védőoltására Magyarországon kétféle vakcina van forgalomban. Az első immunizálást 3 hét múlva meg kell ismételni, majd a védettség fenntartásához a védőoltást évente kell ismételni. A vakcinákat mindem rendelőben más és más áron kaphatják meg a kutyák. Alkalmanként 4-8 eFt közötti összeget fizetnek érte a tulajdonosok.

Viszont kívánom a kellemes napot! Én tudom magamról, hogy nem vagyok sertés szakértő, de annyi rémlik a tanulmányaimból, hogy egy végtermék hybrid sertés az azért nem feltétlenül terméketlen. A hybridek terméketlensége az ún fajtahybridekre vonatkozik, ami pl a ló és szamár házasságából született öszvér, vagy az oroszlán és tigris hybridje, vagy a kecske és juh hybridje. Elviekben tehát semmi akadálya nincs annak, hogy a végtermék hybrid kocasüldő, ami anyai ágon lehet egy lapályfajta és apai ágon pedig mondjuk duroc, vagy pietrain vérvonal, termékenyüljön és megelljen. Csak nagyüzemi körülmények között ezt nem csinálják a gyakorlatban, mert a végtermék sertések utódai már nem versenyképesek a gazdaságossági mutatóikban. Egy-egy koca persze lehet terméketlen, akár végtermék hybrid, akár pedig a legszaporább lapály-, vagy távolkeleti törpe fajta képviselője is. Tehát az Ön esetében a kocasüldő üresen maradása biztosan nem genetikai okokra vezethető vissza - hanem esetleg a takarmányban előforduló gombatoxinokra (ezt vizsgálták?) , vagy egyéb egyedi megbetegedésre. Már amennyiben az inszeminálás gyakorlott szakember által megfelelő időben és megfelelő minőségű spermával történt ...

Ha aggályosnak ítéli meg a kutya állapotát - akkor mihamarabb állatorvosi vizsgálatra van szükség. A vizgsálat eredményei döntik el, hogy kell-e kezelni a kutyát, és amennyiben kell, mimódon. Otthon nem sokat tehet az érdekében az aggódáson, símogatáson, vigasztalgatáson, etetgetésen, itatgatáson kívül.

Már hogyne tudnék tanácsot adni, tudja az a legkönnyebb ! o): Az egyetlen, amit tehet, az az, hogy felkeresi a 16. bőrgyógyász szakorvost is, elviszi összes leleteit, az eddig folytatott kezeléseket is elmeséli és végigcsinálja az összes általa ajánlott vizsgálatot. Aztán, ha megvan a diagnózis, akkor végigcsinálja az általa ajánlott kezelést. Amíg nincsen diagnózis, addig abban sem lehetünk biztosak, hogy macskaeredetű-e a kórkép, és abban sem, hogy a családtagokon jelentkezett elváltozások azonosak-e, egymástól ill. a macská(k)tól kapták-e. Ez még akkor is így van, ha a macskatartással egyidőben jelentkeztek a tünetek. Sajnos egy-egy bőrtünetet emberen-, kutyán-, macskán egyaránt rengeteg allergén-, parazita-, baktérium-, gomba-, toxin okozhat. Ráadásul több belgyógyászati-, és endokrin betegség is meghúzódhat a háttérben. Mindezek kizárása vagy megerősítése sokszor hetek, hónapok alatt lehetséges csak. A legrosszabb megoldásnak azt tartom, ha mindenféle más (állatorvosi-, kozmetikusi-, ügynöki-, családi- ...stb) tanácsokra különféle tüneti kezeléseket folytatnak. Ezzel a vizsgálatok eredményeit is olyanmódon befolyásolhatják, hogy megtévesztő diagnózis születik.

Lehetetlen dolog vizsgálat nélkül eldönteni, hogy a műanyag daraboktól, vagy a „mindenféle kaják összeevésétől” megy-e a kutya hasa. Ráadásul miért ne lehetne mindkét történés egyszerre oka a hasmenésnek ?! Teljes bélelzáródás esetében az esemény után néhány óráig (az elzáródás helyeződésétől függően) lehet hasmenés, utána azonban az eredmény nélküli erőlködés, a hasi fájdalom, púposított testtartás, teljes levertség és főleg az állandó hányás a meghatározó tünetek. Persze, részleges bélelzáródás esetében lehet akár folyamatos hasmenés is. Kérdéseire tehát nem kaphatunk pontos választ, ha csak elmélkedünk a lehetőségeken. Egy hasi ultrahang, vagy röntgen kontrasztanyaggal végzett gyomorürülés vizsgálat igazíthatna el igazából ezekben a kérdésekben - vagy, amennyiben már megszűntek a tünetek, és esetleg napvilágot láttak a műanyag darabkák - akkor spongyát a történetre. Persze a hosszú izgalommentes együttélés érdekében érdemes lenne a Zsufkát és a rokonokat is lebeszélni a rossz szokásaikról.

Az első kérdésére ugyan nem emlékszem - pedig ha hasonló lett volna, akkor biztosan az is mély nyomokat hagyott volna bennem. o): Szóval, persze, hogy egy leadósúly körüli kocasüldő akár rühetésbe (búgásba, ivarzásba) kezdhet. Attól az még egy végtermék (átadható vágóallat) lehet. Legjobb tudásom szerint a rühető (búgó, ivarzó) kocák is leadhatóak, sőt a frissen inszemináltak, és esetleg vemhesültek is. Sajnálom, hogy nem sikerült az inszeminálás. Ha esetleg valami egészen mást akart megtudni, akkor kérem írja meg újra kérdését. Ha pedig esetleg csak mosolyt akart varázsolni a hétköznapjainkba - nos az is sikerült - az egész rendelő nagyon jókedvű mióta felolvastam a kérdést. o):

Nem tudom és igazán szólva nem is akarom megnyugtatni. A tünetek önmagukban is aggodalomra adnak okot - és amennyiben a tüneti kezelésre semmi javulás nem mutatkozik, úgy azt mielőbb jelezni kellene állatorvosának. A gázos belek és az állandó hányás sajnos nem kizárólag a csirkehús allergia kísérő jelei még az sem lehetetlen, hogy nem elég a gyógyszeres kezelés, hanem esetleg műtétre is szükség lesz.

Ha megvan a diagnózis, akkor már nagy lépést tettek a kutya érdekében. A keresztező szalag szakadását főleg egy ilyen fiatal kutya esetében mindenképpen ajánlatos operálni. Az operáció után a térdízület visszanyeri stabilitását, ezzel megszűnik a térdízület rohamos elfajulása, átépülése. Ha viszonylag korán sikerült diagnózishoz jutniuk, akkor az operációval az eredeti állapotokat nagyon közelítő szintet sikerül majd elérni. A műtét után néhány nappal már érezhető javulás fog bekövetkezni, és pár hét múlva szerencsés esetben akár már nem sántít a kutya. Az operált térdben remélhetőleg évekig nem lesz érzékelhető probléma - és remélhetőleg az ellenoldali szalag sem hagyja cserben a kutyát. A fajtára amúgy is jellemzőek az artrotikus elváltozások - úgyhogy operáló orvosának szerintem lesznek életmódra és etetésre vonatkozó tanácsai is.

Elsősorban is érdemes lenne a kutyát részletesen kivizsgálni. Valószínűleg több röntgen felvételre és esetleg vérvizsgálatra, citológiai vizsgálatra is szükség lehet a diagnózis felállításához. Egy ilyen idősödő kutyán lehet, hogy valóban ízületi gyulladás okoz sántaságot egy, vagy akár több ízületében a kutyának - de ugyanilyen módon eredhet a probléma a gerinc-, esetleg a medence tájékról is, sőt lehet akár daganat is a kutyában. Ha helyes a megérzése és „csak” ízületi gyulladása van - azt is lehet és érdemes is kezelni - állatorvosának lesz ajánlata ezügyben. Ne hagyja, hogy feleslegesen szenvedjen az öreglány - vizsgáltassa ki és kezeltesse !