Primer csontdaganatok diagnosztikai és terápiás kérdései óriás testű kutyákon

A rosszindulatú daganatos betegségek emberben a második, míg kutyáink esetében a leggyakoribb halálokként szerepelnek. A rosszindulatú megbetegedések kialakulásának nem lehet egyetlen okát megjelölni. A sokféle malignus daganat kialakulásának oka is többrétű. Veleszületett és örökölhető-, örökíthető genetikai hajlamosító tényezők mellett többféle genetikai hibát okozó környezeti tényező is szerepet játszik kialakulásukban.  A környezetünkben (vízben, levegőben, táplálékunkban …) egyre nagyobb koncentrációkat elérő toxikus anyagok jelenléte mellett kutyáink megkímélt életmódja egyre hosszabb életet eredményez, így az ún. civilizációs valamint életmód okozta betegségek és az öregkori megbetegedések is egyre gyakoribbak.

Kutyákban a csontdaganatok kisebb hányada áttét (metastasis), emberben a csontáttétek gyakoribbak. Ilyen esetekben az elsődleges  (primer) daganat az emlőben, a tüdőben, a prosztatában, esetleg egyéb szervekben kezdődött és az áttétek jellemzően több helyen, a csontvázrendszer eltérő pontjain közel egyidőben jelentkeznek, méretük hasonló és általában kicsi (multiplex csontáttétek). A csontokhoz közel agresszívan növekvő, alapvetően lágyszöveti típusú daganatok is beolvaszthatják a csontállományt, ezen eseteket is érdemes felismerni és elkülöníteni a klasszikus csontdaganatoktól, hiszen egészen más kezelést igényelnek és prognózisuk jóval jobb. Kutyákban a primer csontdaganatok az összes rosszindulatú (malignus) megbetegedésnek mintegy 3-7 százalékát teszik ki. Különösen a nagy- és óriástestű fajtákon, ezeken belül is a legnagyobb testtömegű egyedeken tipikusan 5-7 éves korban és később jelentkeznek. Hímivarban markánsan gyakrabban (1.5-3x) észleljük a megbetegedést, mint a nőivarú egyedekben.

A primer csontdaganatoknak sajnálatos módon kisebb része jóindulatú (oszteóma, fibróma, kondróma …), jellemzően és az esetek mintegy 90%-ban rosszindulatú daganat (oszteoszarkóma, fibroszarkóma, vegyes típusú malignus daganatok). A rosszindulatú primer daganatok leggyakoribb szövettani típusa sajnos a klasszikus csontrák, az oszteoszarkómák egyik típusa (oszteoblasztos oszteoszarkóma). A kutyákban előforduló csontrák, az oszteoszarkóma sok hasonlóságot mutat a hasonló emberi megbetegedéshez. A kutya oszteoszarkómái diagnosztikai és terápiás értelmezésben is az emberi csontrák legjobb spontán előforduló modelljeként is értelmezhető. Ez a tény a humán onkológiai fejlesztések során a beteg kutyák számára komoly esélyt is jelent, hiszen a legújabb (és legdrágább) diagnosztikai és terápiás célú fejlesztések ily módon elérhetőek lehetnek állatorvosok kutyabetegei számára is.

A csontdaganatok alattomosan, tünet nélkül indulnak fejlődésnek, korai stádiumban nem fájdalmasak. Csak később okoznak látható, tapintható csontkemény duzzanatot a kevés lágyszövettel fedett csontfelszíneken és csak ekkor lesz észlelhető és kiváltható fájdalom is a területen. Rosszindulatú primer csontdaganatok (mint pl az oszteoszarkóma) eseteiben a tünetek felfedezésekor a betegség már sokszor késői szakaszban tart, mert a daganatos sejtek a közeli csontos és lágyszöveti struktúrákat károsították, betörtek a nyirokerekbe és ezzel nyirokcsomó áttéteket, valamint a vérerek útján távoli áttéteket is képezhettek. A távoli áttétek leggyakoribb helye a tüdő, ezen kívül nemritkán a májban, a csontvázrendszer egyéb pontjain és más szervekben (koponyaüreg …) is áttétek képződnek a betegség késői szakaszában. A primer csontdaganatok jellegzetes előfordulási helyei a mellső végtag vállízülethez közeli csontvégei, a hátulsó végtagon a térdízülethez közeli csontvégek, a lábtőízületek környéke, az állcsont, és állkapocs csont – de a felsoroltakon kívül a csontvázrendszer bármely pontján kialakulhat csontdaganat. A csontdaganatok terhelhetősége rosszabb, mint az egészséges csontszöveté, ezért nemritkán (főleg erőteljes fájdalomcsillapítók alkalmazása során) ún. patológiás törések jelentkeznek. Csontdaganatok ritkán kialakulhatnak éveken át a szervezetben hagyott, el nem távolított fém implantátumok következményeként is.

Csontdaganatok diagnosztikája

A csontdaganat gyanúja legtöbbször a látható, tapintható tömött duzzanat és a fájdalom, sántaság jelentkezésével merül fel. A csontdaganat gyanúja kizárólag részletes állatorvosi vizsgálatokkal erősíthető meg, vagy vethető el. A kórelőzményi adatok (állat adatai, tartás/életmód körülményei, tünetek jelentkezése, változása)  és a fizikális vizsgálatok (láz, duzzanat mérete …) eredményeinek ismerete minden esetbe szükséges – emellett a laboratóriumi vizsgálatok eredménye (hematológiai és biokémiai paraméterek) iránymutatóak a beteg általános állapotának és ezzel terhelhetőségének (operálható?, altatható?, alkalmas kemoterápiára?) felmérése és esetleges társ-betegségek felismerése miatt.  A csontdaganatok tipizálásához, a betegség stádiumának meghatározásához azonban – és ezzel az esélyek és megoldások felméréséhez – szövettani és képalkotókra (leggyakrabban röntgen) de ideális esetben egésztest, ill. 3D képalkotó eljárásra is szükség van. Ezek hiányában a diagnózis nem tekinthető biztosnak, a rosszindulatú primer csontdaganatok nem különíthetőek el teljes biztonsággal a krónikus csontvelő gyulladásos esetektől és a jóindulatú csontdaganatoktól, valamint a rosszindulatú csontdaganatok stádiuma (ezzel az esélyek, esetleges megoldások) nem ismerhető meg. Ma már nem túlzás csontdaganat gyanús kutyák esetében sem egésztest 18FDG PET/CT, vagy SPECT/CT vizsgálatok egyikét végezni a pontos diagnózis, azaz az esélyek és esetleges megoldások megismerése érdekében. A felsoroltak csak látszólag igényelnek hosszadalmas vizsgálatokat, jól felszerelt intézményekben az összes vizsgálat elvégezhető egy napon belül és az eredmények értékelése is megtörténhet akár aznap, vagy rövid időn belül.

Csontdaganatok terápiája

A pontos, stádiumba sorolásos diagnózis gyakorlatilag meghatározza, pontosan megismerhetővé teszi a beteg kutya esélyeit, a kezelő állatorvos mozgásterét. Jóindulatú csontdaganatok esetében és rosszindulatú csontdaganatok korai stádiumában (azon ritka esetekben, amikor még sem helyi, sem távoli áttétek nem képződtek) a radikális műtéti megoldás (amputáció, vagy radikális eltávolítás utáni csont graft-ok behelyezése) teljes gyógyulást eredményezhet. Ha érzékeny egésztest és 3D képalkotókkal (PET/CT, SPECT/CT) végzett vizsgálatokra nincs lehetőség, akkor a radikális műtéti megoldások mellett ”vakon, a biztonság kedvéért végzett” palliatív kemoterápia (ciszplatin vagy karboplatin és doxorubicin) kombinatív kemoterápia együttes alkalmazása az ún ”golden standard” kezelési protokoll azaz  a követendő és legnagyobb eséllyel kecsegtető eljárás. Ezzel a kezelési megoldással szerencsés esetben (az esetek sajnos kisebb részében) teljes gyógyulás, de legalább a betegség lefolyásának lassítása várható. Ugyanilyen esélyeket várhatunk, ha a primer csontdaganat sugárkezelését és kombinatív kemoterápiát választunk. A sugárkezelés történhet külső, helyi, frakcionált sugárterápia (60Kobalt terápia, vagy lineáris gyorsító) alkalmazásával, vagy radioaktív gyógyszeres kezeléssel (153 Samarium-, 177Lutetium EDTMP, 186,188Rhenium HEDP) alkalmazásával. Ez utóbbi radioaktív gyógyszerek a primer csontdaganat mellett az esetleges (vagy diagnosztizált) csontáttétekre is hatnak. A felsorolt oki kezelés mellett számtalan egyéb tüneti (fájdalomcsillapítás, hányás csillapítás, fertőzések kezelése …)  és kiegészítő kezelésre (”immunstimuláció”, vitamin és ásványi anyag ill. nyomelem kiegészítők, egyebek) van szükség és lehetőség. A hazai és európai táplálékkiegészítő piacon több tucat az elérhető termékek száma, amelyek egy része a kezelő állatorvos(ok) tudtával és ajánlásával alkalmazható csontdaganatok esetében is.

Nagyértékű tenyészállatok esetében igényként merülhet fel az állat betegsége ill. kezelése alatt  a kan, illetve a szuka tenyészértékének megőrzése, azaz, hogy  fedezhessen és fagyasztva spermát, egészséges örökítőanyagot gyűjthessünk tőle ill. kihordhassa és egészségesen megszülhesse utódait. Ezesetben a szisztémás kemoterápiát nyilvánvaló okokból mellőznünk kell, a radioterápiát is csak helyileg alkalmazzuk és egyéb kiegészítő és tüneti kezeléseket is csak kellő körültekintéssel alkalmazhatunk.

Mellékletek, illusztrációk

1. kép: Bal mellső végtagon kialakult óriási méretű  primer csontdaganat a lábvég ödémájával.

2. kép: Fém implantátum által okozott csontrák a combcsont térdízületi végdarabján.

3. kép: Egésztest 18FDG PET/CT vizsgálat nagytestű  kutyán onkológiai betegség diagnózisa céljából.

4. a.,b., és c képek: A 3D egésztest vizsgálat segítségével pontos képet kaphatunk az onkológiai betegségek stádiumáról. A CT- (a.), PET- (b.) és fúziós PET/CT (c.) felvételeken az apró áttétek is láthatóvá válnak, ezzel a megfelelő terápiát lehet ajánlani a betegeknek.

 

Cím: 1221 Budapest, Kossuth L. u. 52.
Tel.: (06–1) 229–3865
Fax: (06 1) 482-0086
Nyitvatartás: H-P 8–20, Szo 9–12.

e-mail:
[email protected]
[email protected]

Megközelíthető:
33, 114, 213, 214, 133E jelzésű autóbusszal
47-es villamossal (a végállomástól, a Városház tértől pár perc séta)
vonattal a Déli Pályaudvartól Budafok megállóig

Kisállatkozmetika:
Fegyverneki (Kiss) Orsolya: 06-70/385-2513
Lakner Petra: 06-20/959-5993