Tisztelt Doktor Úr! Pár napja derült ki 6 éves makkegészséges boxer kan kutyámról, Zeuszról, hogy lymphomás. Az őt kezelő állatorvos széleskörű tájékoztatást adott az esetleges kezelési módokról, mégis a segítéségét szeretném kérni más szakembernek is, hogy mik a lehetőségek, a kilátások. Érdemes e elkezdeni a kemoterápiás kezelést, vagy azzal csak szenvedést okozok neki? Van esély rá, hogy meggyógyul és túléli? Azt tudni kell róla, hogy kb ,1,5 – 2 hónapja vettem észre az álla alatt a nyirokcsomó megnagyobbodást, de akkor még elenyészőnek tűnt, és egy számomra ismeretlen állatorvos vizsgálta meg akkor, nem az akihez rendszeresen járok, és az ő állítása szerint, foggyulladás következtében duzzadt meg. Kapott rá gyulladáscsökkentőt, de nem múlt, sőt…. Ekkor vittem le a saját orvosomhoz, aki a hasi ultrahang vizsgálat után 90% biztosan állítja, hogy a kutyám lymphomás. Még várjuk a szövettani vizsgálat eredményét. Zeusz egyébként teljesen jó egészségi állapotban van, jó az étvágya, ugyanúgy játs zik ahogy eddig, nem szokott hányni, nincs hasmenése… Tudna esetleg pár mondatban tájékoztatni, hogy mik a kilátások, mit érdemes lépni? Elsődleges szempont számomra a kutya érdeke!!!
Állatorvosa a nyirokcsomó citológiai ill szövettani vizsgálatával és képalkotó módszerekkel kétséget kizáróan meg fogja állapítani a lymphómás betegséget, annak szövettani változatát (pl B-sejtes lymphóma, prognosztikai faktorok …) és stádiumát (nyirokcsomók mellett az esetleges máj, lép-, csontvelői érintettséget). Ezek az adatok szükségesek ahhoz, hogy a betegség prognóziást , a különféle kezelések várható eredményét megbeszéljék. A lymphoma izolált, lokális változatai lehetnek műthetőek, és/vagy sugárterápiávcal jól kezelhetőek. Az egész szervezetre kiterjedő betegség (generalizált változat – sajnos ez a gyakoribb) gyógyszeres kezelési protokolokkal vagy radiokatív gyógyszerrel kezelhető. Késői stádiumokban (máj-, lép-, csontvelői érintettség) a legmodernebb kezelési módszerek sem eredményeznek teljes gyógyulást, tumormentességet – de a betegség lefolyása lényegesen lassítható. A kezelések igénybe veszik a kutyát és a családot is, de sok esetben jó életminőséggel sikerül az életet meghosszabbítani. A kutyának nincs betegség tudata, ő most sincs tisztában azzal, hogy súlyos betegség alakult ki nála. A kutya érdeke szerintem, az, hogy amíg „kutyaszerű” megsuokott életet tud élni – azaz eszik/iszik, dolgát végzi, sétál, nincs kezelhetetlen fájdalom/hányás/hasmenés, és örül Önöknek és környezetének – addig nem kell az elaltatáson gondolkodni. Honlapunk Publikációk rovatában még olvashat a témában.
