Oltásokról

Miért, mikor és melyik védőoltás kötelező kedvenceinek? Milyen választható védőoltásokat lehet beadatni kutyának, macskának, nyúlnak, görénynek? Milyen gyakran?

Magyarországon kötelező a kutyák évenkénti veszettség-elleni oltása (és ugyanekkor a féreghajtása), minden 3. hónapot betöltött kölyökkutyát be kell oltani, majd 6 hónapon belül újraoltani- vagyis 1 éves koráig minden kutya 2 veszettség elleni oltást kell, hogy kapjon, amit aztán évente meg kell ismételni.

Újdonság: 2013. január 1-től csak transzponderrel, vagy más néven mikrochippel ellátott kutya vakcinázható veszettség ellen.

Miért kötelező Magyarországon kutyáknak a veszettség elleni oltás?

A veszettség, melyet ember és állat egyaránt elkaphat, elsősorban veszett állat harapásával terjed. Az évenként megkapott veszettség elleni oltás megóvja kutyáját attól, hogy elkapja a veszettséget és a halálos kór terjesztőjévé váljon. Ezzel nem csak a gazda, de a kutya életét is megmenti.

Ezért is fontos minden kijáró macskát is beoltani veszettség ellen, még akkor is, ha ez nem kötelező!

Magyarországon kimutatott emberi veszettség megbetegedés 1994 óta nem fordult elő. Akkor 2 halálos kimenetelű esetet regisztráltak, az egyik áldozat egy 2 éves kisfiú volt, akit a szomszéd néni oltatlan kijáró macskája harapott meg. A veszett állat berontott a szomszédos házba, ahol dühöngve nekitámadt a kisfiúnak. Az őt ellátó orvosban sajnos nem merült fel a veszettség gyanúja, így a kisfiú a kórházban a veszett macska gazdájával egyidőbenvesztette életét, akit szintén megharapott a veszett macska.

A veszettséget már igen régóta ismeri az emberiség. 5000 évvel ezelőtti krónikákban már leírták a tüneteit állaton, emberen egyaránt. Mivel okát nem ismerték, védekezni nem tudtak ellenne, a legrettegettebb betegségek közé tartozott.

Hazánkban az esetek túlnyomó többségében a vörös rókák a terjesztők. A háziállatok fertőzése rókával való érintkezésre vezethető vissza.

Hazánkban a betegséget terjesztő rókapopuláció szájon át, csalétekkel történő immunizációs programjának köszönhetően sem a vadonélő, sem a háziállatok körében nem diagnosztizáltak veszettséget 2011 óta. Laboratóriumi vizsgálat utoljára 2010-ben adott pozitív eredményt egy kutya esetében. Viszont egymás után érkeznek a hírek a környező országokból a veszettség elterjedéséről, ahol nem ilyen jó a vadak és háziállatok átoltottsága. Egyetlen veszett róka sem tartja tiszteletben az országhatárokat!

Mindezek figyelembevételével az ÁNTSZ fenntartja a kutyák évenkénti kötelező vakcinázását, ami kijáró macskák esetében is nagyon ajánlott lenne.

Kinek köszönhetjük a veszettség elleni oltást?

Louis Pasteur nevéhez fűződik  a veszettség elleni oltás előállítása. Ő írta le a „Betegségek csíraelméletét is”: azaz, ő jött rá, hogy a fertőző betegségeket a beteg szervezetből az egészségesbe kerülő “csírák”, parányi élőlények  okozzák.
Pasteur 1882-ben kezdett a veszettséggel foglalkozni- veszett nyulak gerincvelőjéből olyan vakcinát állított elő, amellyel nemcsak előzetesen tett védetté kutyákat, de frissen fertőzött állatokat is megmentett.

A védőoltást még csak tizenegy állaton próbálta ki, amikor 1885. július 6-án Elzászból a kétségbeesett szülők elhozták hozzá a kilencéves Joseph Meistert, akit egy veszett kutya mart meg. Pasteur nem kis lelki tusa után úgy döntött, alkalmazza a fiún az eljárást. Tudósként úgy érezte, a vakcina további vizsgálatot igényel – de az is biztos volt, hogy kezelés nélkül a fiú meghal.

Tíz nap alatt adta be az oltásokat – az utolsó olyan erős volt, hogy egy egészséges kutya megbetegedett volna tőle, ám a gyerek meggyógyult. (A veszettség ellen elsőként beoltott Joseph Meister később a Pasteur Intézet gondnoka lett, de élete tragikus véget ért. 1940-ben, Párizs német megszállása után SS-tisztek arra akarták kényszeríteni, hogy nyissa fel Pasteur kriptáját, de ő inkább öngyilkos lett.)

Milyen más betegségek ellen kérhet védőoltást?

KUTYÁKNAK: A veszettség ellen lehetőség van még különböző fertőző kutyabetegségek elleni védőoltást kérni, ezt az állatorvosi rendelőkben úgy hívjuk: KOMBINÁLT OLTÁS, hiszen a legtöbb esetben felnőtt kutyák a veszettség oltással együtt, vagyis azzal kombinálva kapják meg.

Beadatásukat kölyökkorban javasolt elkezdeni.

Parvo-vírusos hasmenés: A betegség (gyakran csak “parvó“-ként emlegetett) lázzal, súlyos elesettséggel, kiszáradással, véres, bűzös, vízszerű bélsárürítéssel, kölyökkutyában szívizomgyulladással jár, igen ritkán gyógyítható.

Szopornyica: A Szopornyica az oltások elterjedése előtt igen gyakori betegség volt. Jellemző tünetei a bágyadtság, láz, majd orrfolyás, kötőhártya gyulladás, a beteg kutyák egy részében hányás, hasmenés, majd a talppárnák, az orrtükör  bőrének megvastagodása, és elhúzódó esetekben idegrendszeri tünetek. Sajnos a betegek 1/3-a a leggondosabb ápolás, gyógykezelés ellenére is elpusztul.

Fertőző májgyulladás, vagy Rubarth-kór: Többnyire fiatal kutyákban jelentkezik, a kutya adenovírus 1-es szerotípusa okozza. A tünetek általában afertőzés után 2-5 nappal jelentkeznek. Láz, levertség, étvágytalanság, szomjúság, ismételt hányás jellemző. Később vérzések jelennek meg a száj nyálkahártyáján, majd sárgaság is kialakulhat. Sokszor a túlheveny forma jelentkezik, mikor a kiskutya néhány nap alatt elpusztul. Gyógykezelés nem gyakran sikeres, megelőzés a fontos!

Kutya parainfluenza: nagyon fertőző megbetegedés, amely felső légúti tüneteket, orrfolyást, köhögést okoz. Főleg kutyaközössgbe járó házikedvencek kapják el.

Leptospirózis: Vadon élő rágcsálók, kis húsevők vizeltével szennyeeztt tócsákból, vizeletük szaglászásával, esetleg harapásával terjed, ezért főleg a kiránduló, szabadon szalagáló kutyák veszélyeztetettek. Főleg fiatal, nem oltott kutyákban okoz súlyos máj- és vesekárosodást, lázat, sárgaságot, hányás-hasmenést. Zoonózis, vagy emberi is elkaphatja! Megelőzésére évente szükséges a kombinált védőoltást ismételni.

Ajánlott oltási program kutyák számára

• 4-6 hetes korban: Parvo virus enteritis (és Szopornyica) (“P/DP”) ellen védelmet biztosító oltás
• 8-10 hetes korban: Kombinált oltás (“DHPPi-L”). Szopornyica, Fertőző májgyulladás (Rubarth-betegség), Parvo vírus enteritis, Parainfluenza és Leptospirosis elleni védelmet biztosít.
• 10-12 hetes korban: Kombinált oltás (“DHPPi-L”). A megfelelő védettség kialakulásához a vakcinázás ismétélése szükséges.
• 12-14 hetes korban: Veszettség vírus elleni védőoltás (“R”- Rabies):KÖTELEZŐ!
• 14- 16 hetes korban: Kombinált oltás ismétlése (“DHPPi-L”) vagy Lyme-kór elleni oltás *
• 17 hetes korban: Lyme-kór elleni oltás ismétlése*
• 5-9 hónapos korban: Veszettség elleni oltás ismétlése: KÖTELEZŐ!

*Ha a fokozott fertőzésveszély vagy fogékonyság miatt szükségesnek látja állatorvosa.

A macskákat is kell oltatni?

A kijáró macskákat kifejezetten ajánlott veszettség vírus ellen beoltatni, bár ez sajnos hazánkban nem kötelező. Lehetőség van még egyéb vírusos macskabetegségek elleni oltásokat is kérni, ezeket az oltási sorokat kiscica korban javasolt elkezdeni, majd évente ismételni. Természetesen a felnőtt, korábban oltatlan macskák beoltása is javasolt.

Oltási program macskák számára

• 9 hetes korban: Kombinált oltás*. Calici vírus, Herpes vírus okozta légzőszervi megbetegedés (“macskanátha”-ként ismert) és a Panleukopenia elleni védelmet biztosít.
• 12 hetes korban: Leukózis elleni oltás*
• 15 hetes korban: Kombinált oltás ismétélése. Calici vírus, Herpes vírus okozta légzőszervi megbetegedés és Panleukopenia elleni védelmet biztosít.
• 18 hetes korban: Leukózis elleni oltás ismétlése.
• 5 hónaposan: Veszettség vírus elleni védőoltás (“R”-Rabies)- kijáró macskáknak nagyon ajánlott!
• A továbbiakban évente a Veszettség elleni oltás, a Kombinált oltás és a Leukózis elleni védőoltás ismétlése ajánlott.

*Több féle kombinált oltás elérhető rendelőnkben, érdeklődjön állatorvosainknál!

Oltatlan felnőtt macskáknak sem késő beoltatni, ilyenkor két kombinált oltást adunk 2-3 hetes kihagyásokkal, majd évente ismételjük.