Tisztelt Állatorvos! 8 hónapos, ivartalanított nőstény cicát fogadtam örökbe egy menhelyről. A menhelyen elég távolságtartó volt velem, de mikor hazaértünk, 180 fokos fordulatot vett, és azóta nem hajlandó a látóteréből kiengedni. Kizárólag abban a légtérben hajlandó lenni, ahol én is vagyok, folyamatosan figyel, bújik, dorombol, nagyon édes. Viszont ha elmegyek itthonról, keservesen sír. Felvettem diktafonra, hogy mit csinál. Olyan szívszaggatóan nyávog, amit nagyon nehéz elviselni, de főként a szomszédok miatt aggódom, hogy megunják. A cicát pedig iszonyúan sajnálom, mert biztos nagyon megviseli őt is. Első nap elmentem 10 percre, azt végigsírta. Második nap először fél órára mentem el (abból 15 percet sírt), este pedig másfél órára (abból 9 percet sírt, de szakaszosan), ma szintén másfél órára mentem el (összesen 5 percet sírt, szintén szakaszokban). Tehát az adag csökken, ami jó jel, de nekem nagyon furcsa ez a sírás. Még csak három napja van nálam, tehát túlaggódom a dolgot, ez tény. A kérdésem az, hogy: – A macskáknál meddig tart a szeparációs szorongás? – Hogyan lehet őt erről a sírásról lenevelni? – Elképzelhető, hogy ez soha nem szűnik meg? És akkor mit tegyek? Ez neki sem jó. Mindent elolvastam a nyávogásról, alkalmazom a zéró toleranciát, nem engedek kihisztizni semmit. Ha velem van, nem is túl beszédes. Csak ha egyedül hagyom. Nagyon keservesen sír. Ha nem vagyok itthon, a lakásnak csak egy részét használhatja. A nappaliba soha nem mehet be, a hálóba csak akkor, ha én is itthon vagyok. Ha egyedül van, a konyha, az előszoba és a wc az ő területe, ez együtt kb. 14 négyzetméter. Ez kevés neki? Van játéka, saját fekhelye, mindene megvan, de valamiért mégsem úgy viselkedik, mint egy macska általában, hanem mint egy kötődési problémás ember. Halálra rémül, ha egyedül hagyom. Sajnos sokat kell majd távol lennem, nem átlagos beosztásban dolgozom, ráadásul nincs kötött napirendem, amit megszokhatna. Van, hogy itthonról dolgozom, de van, hogy reggeltől késő éjszakáig nem vagyok itthon. Mit tegyek, hogy neki is jó legyen, a szomszédok se őrüljenek bele a nyávogásba, és én is nyugodtan élhessem az életem? Köszönöm, Nutella
Azt remélem, hogy néhány nap, pár háét alatt megtanul egyedül élni a cica. Az együtt töltött időt intenzíven kellene élni, sok játékkal, szeretgetéssel és az etetést is az elmenetel időpontjára kellene időzíteni – így kellemes élmény is társulhatna az egyedülléthez. A feromon hatóanyagtartalmú Feliway (párologtató vag yspray) is segíthet ezügyben.
