Tisztelt Címzett! Röviden összefoglalnám kutyusom kórtörténetének utolsó fejezetét: 15 éves és 4 hónapos szukakutya volt,mikor itt hagyott minket a földi létben.2012-ben,vagyis durván 11éves korában jelentkezett először a hátsó végtagi gyulladásos betegség tünete. Egy évig szteroidokat kapott. 2013. szeptemberétől a szteroidokat elhegyva, 75mlg Trocoxilt havonta egyszer,amire igen jól reagált.Nyilvánvalóan, a fenntartó gyógyszerszedés ellenére is évről-évre egyre kisebb sétákat tettünk és a kutyus látható módon vesztett erejéből. A hátsó végtagok évről-évre egyre deformáltabbak lettek. Az utolsó évben, vagyis idén, egyre többször a lakásban végzete a dolgát és sokszor csak segítséggel tudott felállni,illetve továbbmenni.Az utolsó, vagyis ez év decemberi Trocoxil beadása után érzékeltem,hogy a gyógyszer mát nem tudja ugyanazt hatást kifejteni mint előtte. Gyenge volt a kutyus.Idegrendszeri kényszermozgásokat is lehetett érzékelni ( fejforgatás) Az előbb gyógyszer mellett Betalocot kapott a szívére 2015-től és vesekímélő tápot, mivel veseelégtelenségre utaló értékeket is mutattak a korábbi laboreredmények.A kutyából egyébként rengeteg vizelet távozott napjából többször is és igencsak nagy volt a folyadékigénye! Segítéséggel, meg-megroggyanva, néha kissé elfeküdve is, de sétált.Ha hátsó fertályt megemeltem, akkor a mellső lábak mindig megtartották! Így jutottunk el, ez év december 24. szentestéjéhez,amikor is konstatáltam,hogy a kutya aznap nem végezte el a dolgát és a hátsó farpofák az egyik oldalon erősen, teniszlabda méretű módon megduzzadtak és séta is nagyon nehezen ment.Másnap,vagyis karácsony első napján csak délelőtt vizelt a kutya mielőtt az orvos elindultunk Az orvos a következő gyógyszereket adta be: 1. Alopyrin 2.Diprophos 3.Dexadreson Beadás után a kutyus átmenetileg,rövid ideig, de erőre kapott és a vizelési és székletürítési nehézség is csökkent ( duzzanat visszahúzódott), viszont 26-ra,vagyis keddre a mellső végtagok bedagadtak, 27-re pedig a kutya a mellső lábaira sem tudod felállni,vagyis teljesen lebénult! Ezután 27-én voltam kénytelen elaltatni Őt, hogy a további szenvedéseknek végett vessek. Nem bűnbankot keresek,hiszen tudom,hogy a kutyus eddig is nagyon sokat szenvedett és nem volt sok hátra neki, de valahogy bennem van a rossz érzés, hogy az említett szteroidok mégiscsak felgyorsították valahogy a drámai állapotromlást? Várom válaszuk!
Én sem gondoltam, hogy bűnbakot keresne, hiszen 16. életévében, több éves gyógykezelés után veszítették el a Fidéliót. Leírása alapján (anélkül, hogy tudnám mekkora termetű, pontosan milyen betegségekben szenvedett a kutya … ill láthatnám, értelmezhetném az utolsó leleteit, labor és képalkotó adatait …) sokkal inkább azt gondolom, hogy a leírt tüneti kezeléssel csökkentették szenvedéseit és meghosszabbították életét, mintsem, hogy rosszat tettek volna vele.
Sajnálom a Fidélió elvesztését. Remélem, hogy idővel sikerül elengedni őt.
