Tisztelt Doktor Úr! Egy éves törpe uszkárunkat tenyésztőtől vettük, hoyg a nevezetes fajtabetegségeket elkerüljük. Ennek ellenére egy éves korában elkezdett sántítani a hátsó jobb lábára. Ha kicsit megmozgattuk, visszapattant a helyére és nem sántított tovább, mintha mi sem történt volna. Olvasgattam erről és tudtam, hogy nagyobb baj is lehet belőle, hát kérdezősködtem és ismerősök ajánlottak egy állatorvost a szomszéd faluban, akihez ezzel a problémával fordulhatnék. Meg is vizsgálták, egyik lábán I. fokú, az említett jobb lábán II. fokú patella luxatio-t állapított meg. Azt mondta, meg kell műteni. 40 perces műtéte volt a kutyusnak, amikor kapott egy keresztszalagot, más információt nem kaptam róla. A műtétet jól viselte, a sebe szépen gyógyult. Azt mondták, napi három alkalommal egyenesítsem ki a lábát 20szor, ezzel előzve meg az izmok összehúzódását. Két nap múltán kontroll, injekció, aztán a 10 napos varratszedés. A gond az, hoyg a kutya nem áll rá a lábára, habár olvasmányaim szerint a kutyák nagy része már néhány napon belül megpróbálja terhelni a műtött lábát. A problémát már a varratszedéskor is említettem, de mivel fájdalmat nem észleltek, azt mondták, majd lábra fog állni. A műtét óta 3 hét telt el, a kutya azóta sem használja a lábát. Továbbra is tornáztatom, de semmit nem használ és nem tudom, mit tegyek. Látom, hogy néha azért le-leér a lába a földre, pl. ha ugrani akar, de olyan, mintha az a lába erőtlen lenne és nem tartaná meg, így három lábon ugrál naphosszat. Fájdalmat tornáztatás közben nem tapasztalok a kutyán, a sebe teljesen gyógyult. Időnként hátrakap a beteg lába felé, de nem tudom, ennek van-e jelentősége. Tisztában vagyok vele, hogy látatlanban nehéz tanácsot adni, csak elég tanácstalan vagyok, mit is kellene tennem, mi lehet a baj és hogy vissza merjek-e menni vele oda, ahol műtötték. Remélem, nem valami visszafordíthatatlan hiba történt. Egyébként más tekintetben jól van a kutya, eszik, kedve jó, a lehetőségekhez képest mozog is. Válaszukat előre is megköszönöm!F.O.
Nagyobb testű és magasabb fájdalomtűrő képességgel rendelkező fajták és egyedek korábban kezdik el terhelni az operált végtagot, mint a kistestű, érzékenyebb példányok. Az jó jel, hogy a seb szépen gyógyult, a térdízület nyújtása közben semmi fájdalmat, szokatlant nem tapasztal – de valóban lassan ildomos lesz rájönnie a fiatal törpe uszinak, hogy négylábú.
Sajnos semmi okosabbat nem tudok mondani a távolból, minthogy jelezze állatorvosának a jelenlegi állapotot, és kérje ki véleményét, tanácsát, esetleg vizsgálatát. Én Önökkel együtt remélem, hogy lassan rendeződik a kutya állapota.
