Két nőstény kutyám 5 éve együtt él, utcáról fogadtuk be őket még fiatal de már felnőtt korban, együtt tették ki őket autóból az útra.Egyik palotapincsi nagyságú, kb.6 kg, másik spániel nagyságú, kb.18kg, tehát legalább 3-szor nagyobb.5 éve jól megvannak együtt, kertes házban. Most a kisebbiknek méhgyulladása lett, 10 napja műtötték egy városban, tőlünk 40 km-re, mivel mi faluban élünk, itt nincs orvos. Az orvos azt mondta, gallér legyen rajta, és a másik kutya se nyalja a sebet, jobb ha addig külön tartjuk.Mi reggeltől délutánig dolgozunk, ezért a városban maradt a kutya a lányoméknál, akiket jól ismer, vinni kellett ellenőrzésre, varratszedésre, ezért is jobb volt hogy a lányom pont szabadságon volt, el tudta vinni, gondozni tudta 10 napig.Mi 2.szer mentünk ez idő alatt hozzájuk. Most hazahoztuk végre, és ahogy a két kutya meglátta egymást, iszonyatosan elkezdtek morogni, hörögni egymásra, majd odamentek egymáshoz, kis ideig szagolták egymást, de ellenségesen, majd pillanat alatt összeugrottak. A nagy harapta a kicsi torkát, de az se hagyta magát, tépte a nagyot, rettenetesen harcoltak, alig tudtuk őket szétszedni.Azóta nem engedtük őket össze, de távolról is hörögnek, morognak, újra összeverekednének.Külön tartani nem tudjuk. Már teljesen kikészültem bele. Egyértelmű, hogy a kisebbik szenvedne nagyobb sérülést. Elfelejtették egymást? Vagy mi ennek az oka? Milyen módszerekkel lehetne visszaszoktatni őket egymáshoz?Soha nem veszekedtek, még ételen sem, nem értem most mitől lett mindkettő ilyen agresszív?Muszály lenne minél hamarabb megoldani, met hogy hagyjuk itt őket így nyugodtan majd?
Igen, a nagyobb testű szuka átvette társa életterét – és most új betolakodóként tekint rá.
Mindkét kutyának tisztába kell kerülnie azzal, hogy Ön és a családtagok a falkában magasabban helyeződnek, nem tűrik a harcot egyiküktőlé sem. Az etető/itató edények, pihenőhelyek messzebb helyezésével szigorú, következetes rendtartásal van esélyük a két kutya újbóli összeszoktatására.
