Elnézését kérem, 2 nagyon fontos információ maradt ki. 1. A szomszéd nagyon szereti a cicánkat, és ragaszkodik hozzá, a lakásukba is bejárhat, így nehéz vele megbeszélni a dolgokat, nekünk meg persze fájó a cicánk "megcsalása", olyannyira, hogy a pánikrohama alatt/után sírva féltünk, hogy elveszítjük őt. 2. Még 2 cica él velünk. Az anyamacska, aki kb. 4,5 éves, és egy nőstény cica (2 éves), még a kandúr cicánkat megelőző alomból, aki ránk maradt. Már 1 éve ők is ivartalanítva lettek. A mi területünkön az anyamacska az úr a háznál, a 2 éves nőstény cica, és a 15,5 hónapos kandúr pedig féltestvérek és fiatalok lévén nagyon nem kedvelik egymást. Nehezen férnek meg együtt, sokat verekednek, de nem vérre menő csaták dúlnak. A kandúr cicánkkal az anyamacskának megtűrt a viszonya, sőt, olykor egész jónak mondható. A nőstény cicával az anyamacska azonban szinte egyenrangúnak tűnik: mosdatják egymást, rendszerint együtt alszanak, összebújva. A fiatal kandúr és nőstény cica maximum elviseli egymást 1-2m-es távolságból. Lehetséges, hogy ez a gond? Lehetséges, hogy a legfiatalabb, aki ráadásul ivartalanított kandúr, kiszorult a területről, és ezért jár el? Lehet, hogy rosszul gondoltam, és még csak azért nem ment el, mert szeret minket, a gazdáit? Elnézést a hosszú leírásért, a segítségért rendkívül hálás vagyok!
Lehetséges, hogy a “kisebb cicasűrűség” azaz a nagyobb, kényelmesebb élettér komoly érv a szomszéd irányába.
Ezt azonban nem érdemes a cica “hűtlenségeként ” megélni, ahogyan az Önök érzéseit sem szabad “féltékenységnek” értékelni.