Kedves Doktor Úr! Mentett kislány bulldogunk előéletéről nincsen információnk. Annyit tudunk, hogy szaporító hagyta állatorvosnál altatásra, mert nem babát várt, hanem gennyes volt a méhe. Egymásra találtunk, építgettük a kis lelkét. nem allergiás, nem derült fény eddig semmilyen bulldogra jellemző fajtabetegségre sem. Egy nap (pár hónappal ezelőtt) elkezdte séta közben felkapni a lábát. (mint mikor forró az aszfalt). Azonnal orvos, kiderült, hogy a térdszalagjai lazák. Műtétre nem került sor, aztán ugyanez a másik hátsó lábával. Sok gyógyszer és haladtunk tovább. Aztán deréktól lefelé elkezdett úgy sétálni, mint aki részeg. Elbicsaklott a lába, kakilásnál néha belerogyott vagy beleült a tevékenységbe. Orvos megint, gyulladáscsökkentők stb. 9 éves elmúlt, azt mondták menjünk bulldog specialistához. Felkerestük. Továbbküldött röntgenre. (tudok csatolni szükség esetén). Kiderült a felvételből, hogy a mellső lábai után a 3-kb a 11-ig csigolyáig minden össze van torlódva, el vannak deformálódva. Az orvos elmondása szerint kb 2 éves korában le kellett volna bénulnia. Diagnózis: idős kutyus, ilyen gerinc rendellenességgel nem műthető, szintfenntartanunk kell. CH11 és hegyekben mindenféle javító gyógyszer. Eddig csalén, de közlekedtünk, egyre fáradtabb, (nyilván bulldog és a meleg is megviseli), és amellett, hogy kopnak a hátsó lábfejei, egyre többször összecsuklik. Füvön már csak lassan tud közlekedni, egy pici iramban már fókázik. Tegnap voltunk megint saját doki bácsinknál, aki mondta, hogy próbáljuk meg még tovább, mert “csak” csípőtől lefelé van gond, hátha egy specialista tudna műtéttel segíteni. Vagy ha a kora vagy deformitása miatt nem műthető, akkor akkupunktúrát vagy a folyamat előrehaladtával kerekesszéket javasolni. A kutya rajong minden egyes nap, minden percében értem és a kedve jó, rohanna ha tudna. Úgy néz ki, mint aki fejben teljesen rendben van, csak a teste nem engedelmeskedik. Amíg a ragyogás a szemében van (ez persze adódik abból is, hogy én vagyok az Isten, amiért megmentettem a rosszból), küzdeni fogok érte az életminősége fenntartása érdekében. Szükség esetén rendelkezésemre állnak a gerinc felvételek is. Ebben kérném a tanácsukat, hogy mit tegyek, hova tovább?
Érzésem szerint a kutya tüneteinek oka nagyrészt ismert lehet a röntgen felvételek és egyéb vizsgálatok eredményeként “csak” az a probléma, hogy a specialista sem tudja garantálni, hogy a megterhelő műtéttel lényegesen javítani tud a tüneteken.
Úgy gondolom, hogy dönteniük kell abban, hogy 1.) megkockáztatják-e a műtéti beavatkozást 2.) továbbra is tüneti gyógyszeres kezeléssel igyekeznek javítani a buli állapotán, vagyesetleg 3.) további specialista (neurológus) vizsgálatait veszik igénybe, esetleg MRI vagy CT vizsgálat alapján döntenek műtétről, vagy egyéb kezelésről.
Biztosan nem könnyű a helyzet, és ezzel a döntés sem, de kezelő orvosai véleménye sokkal inkább mértékadó az ügyben, mint az enyém.
