Tisztelt Doktornő/Doktor Úr! Korábban a honlapon már kértem Önöktől segítséget, hogy a cicám hasa mindkét oldalon nagy, kiáll, illetve utána a cica rossz állapota jeligével is írtam Önöknek. Nos azóta nagyon szomorú dolog történt, a cicám elhalálozott. Azóta vádolom magam, hogy én vagyok a hibás, időben kellett volna vinnem, nem tettem meg mindent érte. De eleinte egészségesnek tűnt, aztán meg nagyon rohamosan romlott az állapota, és már késő volt, nem gondoltam, hogy nagy baj lehet. Összetörtem, mert imádtam őt, és őrült lelkiismeret-furdalásom van. Tudom, hogy nem lehet így diagnózist mondani, de ha leírom a történetet röviden, esetleg lehet következtetni valamire, hogy volt-e komolyabb baja, vagy éhen halt, kiszáradt, vagy megfázott? A cicám 2-3 éves korában került hozzánk, kóbor cica volt. Először kijárós volt, majd az utóbbi másfél évben szobacica lett. Nőstény volt. Pár hónappal ezelőtt kezdődött azzal, hogy a cicám gyakran náthásnak tűnt, eleinte csak kicsit, de aztán egyre jobban, és egyre gyakrabban esett vissza. De mindig kikupálódott belőle. Adtam neki Flector port, mert olvastam, hogy valaki azt adott a kis cicának, aki már halálra volt ítélve, és meggyógyult. Az én 9-10 éves cicámnak is hatott, szinte majdnem azonnal, mindig jobban lett tőle, visszajött a nagyon jó étvágya is, mert eléggé étkes volt. De márciusban már annyira beleesett, hogy azt hittem elveszítjük. Vastagon folyt a takony az orrából, csipás volt, nyála folyt, szörcsögött, nehezen nyelt, és amikor nyelt egy nagyot, rögtön kidugta a nyelvét, illetve még az figyeltem meg, hogy ilyenkor néha a nyelve, illetve az alsó állkapcsa megremegett kicsit, vagyis olyan volt,mintha áram rázta volna. Ez egy érdekes jelenség volt, de annak tudtam be, hogy biztos az orra be van dugulva, és nyák lehet a torkában, hiszen magunkról tudjuk, hogy ilyenkor a nyelés, légzés nehéz. Ekkor már kapott antibiotikumot (Synulox, márc.29.) és szinte azonnal jobban lett tőle, az orrát megtöröltem kamillás vattával, és aznap már nem is folyt az orra, visszatért a jó étvágya is, nem esett vissza, örültünk, hogy most már végleg kijött belőle. Egy jó hétig adtuk neki. Kicsit ment utána a hasa, de az is elmúlt. Ezek után szinte mintha kicserélődött volna, szép lett a bundája, újból jó kedve lett, még játszogatott is kicsit, szóval jól érezte magát, ahhoz képest, hogy egy jó ideje már állandóan csak feküdt, enni, inni, és a dolgát elvégezni kelt fel. (de nem látszott rajta sosem, hogy valami baja lett volna, ha odamentem simogatni tetszett neki, hátára feküdt, lábai égnek álltak, és jóízűen aludt mindig) Szóval, az antibiotikum után nem telt el talán jó két hét, és megint azt vettük észre, hogy nincs nagyon étvágya, a nátha nem jött vissza,nem is szörcsögött. Inni viszont sokat ivott, és sokat is pisilt, de ez már korábban is volt így.Sajnos nem figyeltünk oda, hogy pontosan, akkor most mennyit is eszik, és mióta nem eszik rendesen. Anyukám azt mondta nem baj, ha nem eszik annyit, a tej is tápláló, majd megjön az étvágya megint, mert többször volt már úgy, főleg az utóbbi időben, hogy 1-2 nap nem nagyon evett, de aztán megint sokat. Aztán elkezdett nyugtalan lenni, azt hittük először azért, mert éppen elfogyott a tej, és azt kereste, de mikor ismét kapott, ugyan úgy nyugtalan volt, nem találta helyét, nyávogott, főleg éjszaka, de napközben is néha, de mindeközben járkált, felugrott az ablakba, mintha keresett volna valamit, beakart nézni a szekrénybe, oda ahová azelőtt nem is ment, kinyitottam neki az ajtaját, szétnézett és eljött onnan, kiakart menni az ajtón, amikor nyitva volt. Úgy viselkedett, mint mikor tüzel. Az állatorvos felesége is mondta anyukámnak, hogy ez tüzelés, és természetes, hogy ilyenkor nem nagyon eszik és kicsit lefogy, majd utána összeszedi magát. Adott anyunak megint Synolux antibiotikumot, hogy ezt adjuk neki, anyu kérdezte, hogy nem-e pasztát kellene, amitől étvágya lesz, azt mondta neki, hogy az nem jó, mert az nem gyógyszer. De nem is tudtuk neki beadni már a Synoluxot, mert ez már halála előtti nap volt, és már nem evett, nem ivott. Szóval, a nyávogás több napon keresztül ment, majd egyre alább hagyott, aztán már csak alvás közben, vagy ha felébredt nyakantott egyet-egyet, de aludt tovább, vagy ha ment inni, pisilni, szóval mikor csinált valamit, vagy ment vissza a helyére. De régebben is volt neki ilyen, ha jól emlékszem, aztán elhagyta. Aztán a cica már kicsit sem evett, később inni sem akart, ha nagyon kínálgattam beledugta a nyelvét, és óvatosan keveset ivott, nem lefetyelt. Rohamosan elkezdett romlani az állapota, nagyon gyorsan lefogyott, a két oldalt kiálló hasa is lement, és észre vettük, hogy nehezen megy. Pont jött az ünnepnap. A városunkban nincs állatorvosi ügyelet, így a megyei Állatkórházba vittük, ahol megvizsgálták, kapott infúziót, Amoxicillin injekciót. Tapintásra nem találtak nála semmit, és a torka is tiszta volt. Egy foga volt szegénynek, és egy helyen gyulladt volt az ínye, amit gondoltunk,mert néha észre vettük, hogy fájhat neki. Az orvos súlyos kiszáradást és soványságot állapított meg, és azt mondta már nincsenek fájdalmai annyira gyönge, de ilyen rohamosan ez, hogy történhetett meg, hogy romolhatott az állapota? Másnap reggel vinnünk kellett volna az állatorvoshoz kivizsgálásra, de sajnos már nem érte meg.Többször öklendezett és néha hányt is. Azt hittük a szőrgomolyag, de most olvastam, hogy az ritkábban van. A tejet, ahogy imádta, mikor megérezte a szagát, egyből öklendezett. És egy ideje mindkét oldalt kiállt a hasa, amit addig azt hittük, hogy hízott, de mikor megemeltem könnyű volt, míg régen alig tudtam megemelni, olyan nehéz volt, de a hasa a fogyással lement. 33 fok volt a hője, fel kellett volna melegítenünk, de lehet az sem sikerült rendesen, mert mikor hazahoztuk aznap már rohamosan romlott az állapota, és este 23 órakor meghalt. Halála előtt való este még kiment az alomra szegénykém, kakilni akart, de már nem ment neki, pisilni is csak aznap délután volt utoljára. A hányadék 1-2 x olyan kis virsli szerű darabokat tartalmazott, gondolom emésztetlen darabok voltak, néha csak nyállal keveredett valami volt. Még azt a hibát is elkövettük, hogy annak idején, mikor hozzánk került nemsokára anyu megkínálta nyers disznómájjal, és onnantól kezdve nem akart mást enni. Csak utána tudtuk már meg, hogy nem szabad neki májat adni, de akkor már rákapott. Hiába adtunk neki főtt húst, szalámit, zacskós, konzerves macskakaját, drágább sonkát, néha megkóstolta őket, de utána mindig jött a májért, mert sosem lakott jól, még egyszer meg már nem kellett neki a sonka, meg semmi más, bármivel kínáltuk meg. Száraztápot is kapott, (már az utóbbi időben nem, a foga miatt) rögtön rákapott, utána az sem kellett neki. Friss vize mindig volt. Azt meg nem akartuk, hogy éhen haljon. Lehet, hogy ezzel is ártottunk, á vitamin túladagolás miatt? Soha nem maradt meg egy helyen, hiába tettünk le neki meleg ruhákat a földre, lefeküdt sokszor a kőre, parkettára. Persze felment a szekrénysor polcára is, akkor ott csináltunk neki helyet, felment az ágyra is, sokáig ott feküdt, aztán azt is megunta, feküdt a mosógépen, ablakban, radiátoron, szóval mindig változtatta a helyét. Most terveztünk volna neki venni egy kis cica ágyat. Lehet meg is fázhatott, hogy néha lefeküdt a kőre? De arra gondolunk, hogy a kóbor cicák is kint alszanak, meg ő is míg kóbor cica volt kint aludt, sőt sokszor nem is jött haza míg kijárós volt, még sem volt semmi baja, és a többi cicának sem. Míg kijárós volt is előfordult 1x, hogy folyt a nyála, sejtettük, hogy a foga miatt, és mindig azt hittük azt tért neki vissza. Meg egyszer náthás is volt még abban az időben, de aztán teljesen elmúlt neki. Mikor befogtuk szobacicának, nagyon jól érzete magát, vagy 2 alkalommal rájött ez a tüzelés, utána elmaradt neki hosszú időre, most jött vissza neki ebben az utolsó egy hónapban, mikor az antibiotikumtól jobban lett. Míg kijárós volt majd 2 évig kapta a fogamzásgátlót, azt hiszem Provera volt a neve, állatorvos írta fel. Miután szobacica lett már csak két alkalommal kapta, mikor rájött a tüzelés, ami mint már említettem, hónapokra elmúlt neki. Még abban az időszakban, mikor mindig visszaesett a náthába, de mikor pont nem volt náthás megsimogattam, közben lefeküdt, letette a fejét, de volt, hogy gyorsan fel is emelte és nyelt egy nagyot, mint aki hirtelen nem kap levegőt. Arra gondolok, hogy mivel sosem kupálódott ki a náthából, az orra mindig be lehetett dugulva, hiába, hogy nem látszódott rajta, érezhető volt, hogy az orrjárat csak nem tiszta, horkolt is mindig. Én is szoktam így lenni, ha náthás vagyok, vagy allergiás valamire. Vagy ez is utalhatott már akkor, komolyabb bajra, talán arra gondolok a nyelésével lehetett valami baj? Mikor evett is volt, hogy visszaöklendezte, de megette. Túl gyorsan evett, nem rágta meg, vagy a fogai miatt pépesebbet kellett volna adnunk? Az antibiotikum beadása és a halála között kb. 3 hét telt el, hogy lehet, hogy ennyire gyorsan leromlott az állapota, hogy már az utolsó nap lábra sem tudott állni, annyira gyönge volt? Vádoljuk magunkat, hogy ha időben visszük, talán megmenthető lett volna. Borzasztóan fáj a hiánya. Előre is nagyon köszönöm válaszát! Tisztelettel: Adrienn
Kedves Adrienn!
Emlékszem az április 25.-én, majd 30.-án megválaszolt leveleire. Mindkét esetben a cica mielőbbi részletes kivizsgálását ajánlottam. Én is sajnálom, hogy e nemtörtént meg.
A cica betegségét életében a részletes kivizsgálással lehetett volna megtudni, ezzel tisztázódtak volna az esélyek és a tennivalók. A cica elpusztulása után a halál okát boncolással és az ehhez kapcsolódó kiegészítő vizsgálatokkal lehetett volna megtudni. Minden más csak találgatás, fantáziálgatás.
Egy csak szobában, egyedül tartott cica esetében is ajánlott az ivartalanítás. Ennek elmulasztása sajnos évekkel később szinte törvényszerűen hasonló állapotokat, vészhelyzetet, késlekedés esetén akár tragédiát okoz.
Nagyon sajnálom a történteket.
