Nemrégiben kértem tanácsát 11 éves újfoundlandimmal kapcsolatban. Sajnos Dodónk azóta az örök vadászmezőkön kóborol. Gyászunkat enyhítendő, két hete vásároltunk egy most 11 hetes újfoundlandi kiúcskát. Dodóval kapcsolatban ködösek a korai emlékeink… A kis Zodánk azonban nagyon lusti. Gyakorlatilag egész nap fekszik, alig vehető rá kora reggel és késő este némi játékra, mozgásra. Kicsit nehézkesen tápászkodik fel. Játéknál is nagyon suta, többnyire hanyatt dobja magát, és úgy szórakozik a játékaival. A tenyésztő elmondása szerint születése után a MEOE képviselője átvizsgálta a mozgásszerveket, minden rendben volt. Állatorvosunk egyszer látta. Szerinte ”mintha kicsi merevebben vinné az egyik hátsó lábát, de szépen hajlítja lefekvéskor, leülésnél, nem látni semmi kórosat”. Kicsit aggódom, nagytestű kölyök révén ez a sutaság. lassúság és lustiság természetes, a nagy melegekkel függhet össze, vagy jogos az aggodalom???
Persze lehet a meleg az oka a kölyök lustaságának. Az ortopédiai betegségek túlnyomó része nem jól vizsgálható ilyen fiatal kölykökön – így csak az idő fogja megadni a választ, hogy a Zoda küzd-e valamiféle betegséggel, vagy sem. Azzal kicsit enyhíthetne aggodalmain, ha felhívja az alomtestvérek tulajdonosait, és tapasztalatot cserélnek – hiszen, ha a többi kölyök hasonlóan viselkedik, akkor kisebb az esélye, hogy bármi gond is lenne az Önök kutyájával. Sajnálom a Dodóval történteket.
