Tudom, látatlanban nem könnyű bármit is mondani. Volt egy 10 éves cicánk. Ma reggel el lett altatva. 1 hete nagyon beteg volt. Kedvetlen, étvágytalan, bágyadt volt, hányt és látszott,h ogy fájdalmai vannak. Állatorvosunk két napja injekciót adott neki, mondván, hogy erős gyomorrontása lehet.Nem javult, sőt, sírt, nem ivott, nem pisilt, alig mozgott, elbújt. Ma visszavittük, azt mondták, hogy lehetne vizsgálgatni sok pénzért tovább, de mindhármuk diagnózisa az volt, hogy a veséje felmondta a szolgálatot, innen nagy valószínűséggel nincs visszatérés. Nem akartuk, hogy szenvedjen továbbra is, így elengdtük. Ön szerint jól tettük?Szegény Mamám vívódik, hogy kellett volna még időt adnia neki…az ő cicája volt, máskülönben egyedül él. Tudom, már mindegy, de olyan nagyon hirtelen jött.
Ez speciel az az eset, amit látatlanban is igen könnyű megítélni. A cicának nem időt kellett volna adni, hanem vizsgálatokkal kellett volna felmérni az esélyeit. A 10 éves cica tüneteiből nem lehet(ett) kitalálni, hogy mi a baja. Nagyjából 10 ezer forint körüli összegből (fizikális vizsgálat, vévizsgálat és ultrahang v. röntgen) nagyjából el lehetett volna indulni a diagnózis felé, fel lehetett volna mérni a Cili esélyeit és a kezelés lehetőségeit lehetett volna mérlegelni. Ha vizsgálat nélkül döntöttekl a sorsáról, akkor őedig még mindig megvolt a lehetőség a boncolásra, esetleg szövettani vizsgálatra (4-8 ezer forint). Így derülhetett volna ki utólag, hogy mi történt a Cilivel. Mostanra a vívódás és az adatok nélküli merengés maradt.
