Szeretném megköszönni a gyors válaszát amit a mi drága rotink diétájával kapcsolatban kaptunk Öntől. Ma reggel, gondoltam kipróbáljuk ezt a joghurtos, kefíres stb. dolgot. Én, őszíntén szólva erre nem is gondoltam, hogy tejtermékekkel keverjük a tápot. Úgyhogy ma reggel, a tálkájába a tápra jó bőven öntöttem kefírt, és még kis készeztetésképp sajtkockákat is megszórtam mert azt imádja 🙂 Az eredmény? 🙂 Bőszen, villámgyorsan megette a sajtkockákat, lelefegyelte a kefírt… és ennyi 🙂 a táphoz hozzá sem nyúlt, otthagyta és odasomfordált hozzánk miközben reggelitzünk, gondolván itt finomabb falatokra számíthat 🙂 egy szelet párizsi után (nem tudtam megállni , hogy ne adjak neki:-) ) rádöbbent, hogy többre nem számíthat és sértődötten lefeküdt a kosarába és azóta is játsza a sértődöttet.:-) De ezzel legalább már azt elértük, hogy úgy is megközelítette a tálját, hogy a diétás táp volt benne 🙂 kis siker is siker 🙂 Alapvetően azt hiszem az a probléma, hogy feneketlen a gyomra és a kis szentem mindg éhes 🙂 Nehéz egy kutyával megértetni, hogy nem ehet annyit és azt amit akar. Ami a súlyát illeti… Az orvosunk is azt mondta, hogy normális esetben 40 kg körül lehetne tartani, de kutyusunk egy elég kis/középtermetű roti annak ellenére, hogy kan és a pofija is olyan ”kölyök”, hogy mindenki azt hiszi még fiatal kutya 🙂 Mégegyszer köszönöm az ötleteket, következő alkalommal a húsleveses-beáztatós módszert próbáljuk ki…ha még ”szóba áll” velünk a kis drága 🙂
Nem ráönteni, rátenni – hanem átkeverni, átnedvesíteni. Sok sikert kívánok hozzá! o):
