A kutyusunknak ”tacskóbénulása” van. /Most vasárnap történt, hirtelen. Előző nap még semmit nem vettünk észre rajta./ Először csak a hátsó ”részét” érintette, de sajnos jelenleg már az első lábaira sem tud támaszkodni. Az állatorvost kihívtuk, és kap gyógyszeres kezelést – a műtétet sajnos nem tudjuk megfizetni, mivel úgy tudjuk elég drága. Az a gondom, hogy nagyon sajnálom. Nem tudom jót teszünk-e neki ezzel a kezeléssel, mert néha úgy érzem csak kínozzuk szegényt. Ugyanakkor nagyon szeretném, ha meggyógyulna, mert nagyon megszerettük. /Pár éve fogadtuk be, mert egy kocsiból dobták ki./ Egyébként eddig evett és ivott is. Azt szeretném kérdezni, hogy mi a legjobb a PAMINAK? Lehetséges még meggyógyulnia ilyen állapotból, mert olyan kilátástalannak tűnik?
Ha a rendszeres konzervatív kezeléstől és kiegészítő kezelésektől néhány nap múlva semmi javulást nem tapasztalnak, akkor bele kell nyugodni, hogy a létrejött idegsérülés és funkció kiesés végleges állapotokat eredményezett. A műtéti megoldásnak friss esetekben van értelme, most már nem sok reményt lehet ahhoz sem fűzni. A kialakult végállapot elviselése a kutyától és Önöktől is igencsak függ. Nemegy bénult kutyát és tulajdonosát ismerünk, akik teljes és boldog életet élnek ebben az állapotban is. Ha a kutya eszik-iszik, kommunikál Önökkel, örül maguknak, a játéknak, az ételnek, az életnek – akkor már csak Önökön múli az, hogy elfogadják -e így a Pamit. Ő nem szenved, ha megfelelő körülményeket biztosítanak neki és Önök nem szenvednek ettől … A helyzet kicsit hasonló, mintha egy családtag kényszerülne tolószékbe.
