Az édesapám kutyákat tart és mostanában sok problémával kerül szembe. A kiskutyák megszületésük után elpusztulnak, szopnak ugyan de nem fejlődnek vagy nyitott szájpadlásosak is születtek. Mi lehet ennek az oka? Ezek genetikai problémák vagy esetleg a tartás körülményei is befojásolhatják ezeket a dolgokat?
Nem is az a baj, hogy édesapja tartja ezeket a kutyákat, hanem az a bibi, hogy szaporítja is őket. Tudja, a kutyatenyésztés komoly elhivatás. Egyrészt felkészült szakembert (tenyésztő), másrészt alkalmas tenyészkutyákat igényel, ráadásul a tenyészállatokat megfelelő körülmények között kell tartatni és megfelelő módon kell etetni és még a tetejében a megfelelő állategészségügyi körülményeket is meg kell teremteni. A nyitott szájpadlás egyértelműen genetikai, veleszületett rendellenesség. Az ilyen szülőpárokat ki kell szelektálni a tenyészetből. Az egyéb kölyökelhullásokat számtalan, sok tucat egyéb betegség okozhatja – az elhullások okáról boncolással lehet(ne) meggyőződni. Azon sem lennék meglepődve, ha az elhullások hátterében egészen más okok (pl: parazitás és vírusos eredetű megbetegedések …, tartási hibák …) is megbújnának. Érdemes lenne édesapjában tudatosítani, hogy a kutyatenyésztés jóval több annál, mint egy-egy fajtatiszta szukát fajtatiszta kannal ötletszerűen összehozunk – és vagy hagyjon fel ebbéli tevékenységével, vagy csak szüneteltesse azt, de közben igyekezzen megteremteni a kutyatenyésztés (szak)emberi, állategsézségügyi és egyéb hátterét.
