Van egy menhelyi, 13 hónapos rodéziai-stafford keverék lánykutyánk, sajnos már egyszer szült. A kölykeöket elaltatták, ezért kialakult nála egy emlőgyulladás, amiből kikezelte az orvos, és egy kezdődő méhgyulladás, ebből még tart a gyógyulási folyamat. Javasolták az ivartalanítását, teljes eltávolítással. A kérdésem a következő lenne: Milyen következményekkel járhat a teljes eltávolítás (gondolok itt pl. a hormonális változásokra)? Milyen következményekkel járhat a petevezetékek elkötése? Milyen esélye van a fentiek alapján emlő- és méhdaganatok kialakulására, melyik ivartalanítási forma kedvezőbb ezek megelőzésére, és miért? Előre is köszönöm és várom válaszát!
Egyetértek állatorvosai véleményével, a Boni ivartalanítása a petefészkek és a méh teljes eltávolításával együtt lenne a hosszútávú megoldás a számára és az Önök számára is. – A „hormonális változások” a petefészkek hiányában a kutyát abban az élettani állapotában konzerválják, mintha a tüzelések közötti, anösztuszos időszakát élné a kutya. – A petevezeték elkötése kutyáknál igen súlyos következményekkel jár (ciszták, hyperplázia, daganat, állandósuló tüzelés …) ezért ez a módszer szakmai hibának minősül, épelméjű állatorvos ilyen módszert nem alkalmaz és nem is alkalmazhat. – Az európai iskola tanításai szerint a szuka ivartalanításának ideális időpontja az 1. és 2. tüzelés közötti nyugalmi szakasz. Ebben az időpontban elvégezve a műtétet (petefészkek és méh eltávolítása) a későbbiekben a petefészek és méh betegségek (ciszta, hyperplázia, daganat) természetesen nulla eséllyel szerepelnek, de az emlődaganatok kialakulásának esélyei is nagyságrendekkel kisebb, mint a teljesértékű szuka esetében. Az Önök esetében a méh eltávolítása a most kikezelt kóros folyamat miatt ajánlott – ha azonban állatorvosa a műtét alatt teljesen egészséges méhet talál, akkor megfontolhatják a bennhagyását. A témában még sok hasznos információt olvashat honlapunk Publikációk rovatában.
