Köszönöm gyors és kimerítő válaszukat, a sinust természetesen kivizsgáltatjuk és gyógyításáról konzultálunk állatorvosunkkal. A Tenyésztő felelősségéhez annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy teljes áron, standard kiskutyaként adta el nekünk ezt a kölyköt, továbbtenyésztési célra, de ezt a békát lenyeltük amikor kiderültek az első szépséghibák. Bár ismétlem, a ridgeback farokállási zavara nagy százalékban nem trauma, hanem genetikai rendellenesség eredménye, az ilyen kutyát a tenyésztésből kizárják). A farokprobléma már az elhozatala utáni napon, első állatorvosi vizitünknél kiderült, a pigmenthiány 4 hónaposan kezdett előjönni, a sinus is ott volt de ma vettem csak észre hogy nem csupán sötét pötty a szőrzetben… A farkat és a sinust (mint a rodéziainál gyakran előforduló genetikai rendellenességet) a felelős tenyésztő és állatorvosa a születést követően tapintással vizsgálja, ha rendellenességet észlel, akkor a farok esetében röntgennel, a sinus esetében a szőr leborotválásával győződik meg a baj forrásáról, és a kinked tail-es illetve sinus-os kölyköt vagy elaltattatja, vagy (hobbi áron történő!!!) eladás ELŐTT gondoskodik a műtétről, később pedig a tenyésztésbe nyilvánvalóan nem vonható kölykök ivartalanításáról – saját költségén. Ez az elfogadott menete a garanciának, minden FCI-tag hivatalos magyar ridgeback tenyésztő szerint. Hivatkoznék akár Perecz Mónikára, akár Acsay Lajosné, Hedvigre, akár Gődény Ferencre , vagy Arno van Wik úrra Dél-Afrikából- mindannyiukkal felvettem a kapcsolatot amióta elkezdődtek a gondok. Véleményem szerint a fenti eljárás lenne célravezető a mi esetünkben, vagyis a vételár kompenzálása a hibás kölyök vételárára, és a műtéti költségek megtérítése a tenyésztő részéről (minthogy ha időben észreveszi a bajt, ezt az ő feladata lett volna elvégeztetni). Kérem, írja meg erről a véleményét! Köszönöm!
Azt hiszem, közös a felelősségük, bár ezt egy jogásszal kellene inkább megbeszélnie. Ugyanis a tenyésztőnek IS, és önnek IS meg kellett volna alaposan vizsgálnia az adásvétel tárgyát, mielőtt az adásvétel megtörténik. Ez nagyértékű haszonállatoknál (például egy tenyészbika adásvátelénél) úgy működik, hogy az eladó és a vevő mindketten tisztában vannak (tisztában kell lenniük) azzal, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie az adott állatnak, vagy milyen fertőző betegségektől kell igazoltan mentesnek lennie. Utóbbit egyébként haszonállatok esetében törvény szabályozza. Ezután vagy közösen kérnek fel egy állatorvost, vagy a vevő (hiszen az ő érdekében történik a vizsgálat) megbíz egy állatorvost, hogy még az adásvétel megtörténte előtt, az állat eredeti tartási helyén elvégezze a szükséges vizsgálatokat. A vizsgálat költségeit eladó és vevő megegyezés szerint osztják meg, és az eredmények tudatában a vevő vagy eláll a vásárlási szándékától, vagy megvásárolja a zóban forgó állatot. Tana esetében pontosan arról van szó, hogy az adásvétel pillanatában meglévő (nem rejtett) hibát egyikük sem vizsgálta. Utólag már Ön is tudja, hogy meg kellett volna vizsgál(tat)ni, de úgy tűnik, mostmár késő bánat… Sok műlik azon is, hogy pontosan mi szerepel az adásvételi szerződésben. Ha esetleg van benne egy olyan kitétel, hogy a tenyésztő az Ön által panaszlott öröklődő betegségekre az állatot előzőleg megvizsgáltatta, és azoktól mentesnek bizonyult, akkor a vizsgálatot végző állatorvost lehet felelősségre vonni. Ha a vizsgált betegségekkel való terheltséget már az adásvétel előtt megállapították, és az szerepel a szerződésben is, akkor Ön a hibák ismeretében vásárolta a kutyát, tehát nincs miért pereskedni. Ha egyiküknek sem jutott eszébe a szóban forgó rendellenességeket megvizsgáltatni, akkor mindketten felelősek. Bár ismétlem, ebben a jogi útvesztőben egy ügyvéd jobban el tudná Önt kalauzolni.
