ÜdvözlömDr Úr! Nagyon szomorú esetet irok le önnek!:(Ma este boxer kutyánk megölte a törpenyuszinkat,Oszikát!Ő egy tüneményes 3-éves nyuszkólány volt,és nagyon szerettük!A hátsó kertkaput nyitva hagyta a fiam és a kutya akkor bemehetett…a párom mondta szájában van a nyuszi.Semmiféle nyomot nem látott a nyuszin,de nem élt!Még elötte etettem őt,és játszottak vele a gyerekeim.Kutyám egyébként teljesen jóindulatú!ez most természetes ösztön,vagy gond van a kutyával?A párom a gazdája és neki odavitte a nyuszit.Soha nem neveltük ilyesmire,de mindig óvtam a nyuszit tőle mert nagyon mereven figyelte ha meglátta.Egyszer elérte ott voltam de csak nyalogatta!Rettenetesen sajnálom a nyuszinkat,és a legkisebb gyermekemnek még meg sem mertem mondani,de sztem majd valamit kitalálok mert ezt igy egy 5-éves kislánynak el sem mondhatom,de biztosan keresni fogja!Nos ennyi lett vona az én szomorú esetem!Most nem tudom miért tette?És egyáltalán játszani akart vele és összeroppantotta?Szándékosan megölte,de mié rt?Családtag volt a nyuszikánk is!!Ölemben aludt és ha meglátott ”makogó” hangot adott…nagyon fog hiányozni nekünk.. Köszönöm!
Azt gondolom, hogy a kutya eddig is folyamatosan zsákmányállatként tekintett a törpe nyuszira és az első adandó alkalmat kihasználta. Nem rosszakaratból tette, nem azért hogy Önöknek bosszúságot, szomorúságotz okozzan, egyszerűen nem sikerült a kutyának az elmúlt 3 évben „megmagyarázniuk”, hogy az Oszi családtag, falkatag, „vagy „tabu” és nem pedig zsákmányállat. A kislány esetében nem biztos, hogy a „mese” kitalálása a célravezető. Ha őszintén elmondják neki a történteket, azt gondolom jobban járnak. Meg fognak lepődni, hogy milyen érett gondolkodása van egy 5 éves kisgyereknek. Sajnálom a történteket.
