Kedves Doktor Úr! Ha nem haragszik, akkor lenne még egy-két kérdésem. Amennyiben a citológiai vizsgálat során kiderül, hogy rosszidulatú, akkor már valóban csak az altatás segíthet, ugye? Amennyiben daganat, és nem rossz indulatú, egy 10 éves kutyánál ez a tortúra biztos, hogy jó, nem jobb az állatnak egy kegyes altatás? Félre ne értsen, szeretem a kutyámat, de nem szeretném, hogy keresztül menjen egy hosszú kezelésen, aminek esetlegesen ugyanaz a végkimenetele és még sok kellemetlen órát, napot szerezzünk neki. A kutyusnál nem tudni ugyanúgy, mint az embernél, hogy milyen hosszú életet szánt neki a sors. Ezt a kutyust másfél évesen fogadtuk örökbe a REX alapítványtól, a tévében láttuk meg és az előző kutyusunkra nagyon hasonlított, amelyik 11 évesen elcsatangolt és soha nem jött haza. Ezt a kutyust egy kocsiból dobták ki a Duna partra, ahonnan a tűzoltók szedték ki. A hátsó lábán több műtétet végeztek el, a lábát a mai napig is néha huzza. Idő közben kialakult nála egy epilepsziás jellegű probléma, amely ritkát jön elő, de akkor igen kimeríti a kutyát. Nálunk eddig volt 8 és fél év szép éve, nagyon hálás és nagyon tud szeretni. De azt semmi képpen nem szeretném, hogy az esetlegesen utolsó pár évét egy olyan orvosi tortúrával töltsük, ami esetleg nem vezet eredményre és még megkeseríti a napjait is. Azt szeretném tudni, hogy az ő korában érdemes-e végig csinálni egy esetleges cemoterápiát, vagy egyéb más hasonló kúrát? Válaszát előre is megköszönve. Tisztelettel
1.) Nem, a rosszindulatú daganatos betegségek egy része akár véglegesen is meggyógyítható. Rosszindulató daganat nem (mindig) egyenlő kezelhetetlen betegséggel, vagy halálos ítélettel. 2.) A jóindulatú daganat öreg kutyán tortúrákkal megtűzdelve felvetése szintén nem értelmezhető. Egy bármilyen öreg kutyán (emberen) diagnosztizált jóindulatú daganatos betegség a legtöbb esetben meggyógyítható, kezelhető. Higgye el, hogy a kutya részletes vizsgálatainak eredményeiből dől csak el a kutya betegsége, csak ezek után lehet esélyeiről, a megoldásokról beszélni. Egy tízéves vizsla egyáltalán nem elaggott, szerencsés esetben még 4-6 boldog évet is adhatnak neki – márha a „kegyes halált” nem mérik rá idő előtt.
