Nekem egy 6 éves keverék tacskóm van. Egyik napról a másikra észleltük, hogy a két hátsó lábát szinte nem tudja mozgatni, és csak úgy megy mint a fóka, a hátsó lábait csak húzza, a gerince pedig felfelé meghajlott. Fájdalma legalább is láthatóan nem volt nem nyüszített stb. A farkát mozgatta, csóválta. Előzménye nem volt, életvidám, jókedvű, vidám volt, valamint étvágya is volt stb. Azonnal elvittük orvoshoz, aki elmondta, hogy tacskóbénulásról van szó. Rögtön adott neki inyekciókat. Másnap örömmel láttuk, hogy a szeretett kutyánk sétál, járkál, és mindkét hátsó lábát használja. Az orvossal történö előzetes egyeztetés alapján visszavittük hozzá, amikor szintén inyekciókat kapott. Ezt követően gyógyszereket írt fel részére és ezeket kapja. Azóta a hátsó lábait nagyszerűen használja, szépen sétál, járkál, sőt szaladt is egy kicsit, de rögtön rászóltam. A farkát is csóvája, igaz ezzel nem volt probléma korábban sem. Van étvágya, jókedvű stb. A gerince is szépen visszaegyenesedett, amilyen korábban volt. Az orvos nagyon rendes volt, képek segítségével magyarázta el a tacskóbénulást, és bizakodó volt a rendkívül nagyfokú, egyik napról a másikra történő javulás láttán, de konkrétat nem mondott, csak annyit, hogy ezen sérv bármikor visszaújjulhat. A kérdésem az lenne, hogy ezen inyekciós, és gyógyszeres kezeléssel végleges gyógyulás várható, vagy csak a műtét segíthet.
Valószínűbb, hogy hosszútávú megoldást a műtét hozhat. Javaslom keressen fel egy gerincműtétet is végző ortopéd szakorvost. Egy myelográfia (gerincfestés) után többet lehet mondani a kilátásokról.
