Tisztelt Balogh Doktor Úr! 2008. júliusában jártunk Önnél, amikor két ezüstszürke toy uszkáromat emlő daganattal műtötte meg a doktor Úr! Most 14 évesek múltak júliusban és szerencsésen egyiküknél sem újult ki az emlő daganat. A nagyobb kutyánál Jessy-nél y vágással lettek eltávolítva az emlők és a daganatok, a kisebbik uszkárnál egy két daganat és a méh lett eltávolítva. Azóta is jól vannak és nagyon aktívak. Igaz a 14 éves kor már látható rajtuk, de evésük, figyelmük, játékosságuk és természetesen szeretetük ugyan olyan aktív, mint régen volt. A hetekben azonban a kisebbik kutyával Ginával kétszer is történt rosszul lét. Nehéz leírni a rosszullétet, de megpróbálom úgy, ahogy történt. Kérném kedves doktor Urat, hogy ha tudna tanáccsal segíteni abban, hogy mit tehetnék hálásan megköszönném. Múlt hét szombaton és ma (vasárnap 10.09.12.) történt az eset. Minden egyes alkalommal, amikor a férjem a munkából jön haza nagyon nagy öröm van, ugatás, csaholás, futkározás és a Gina annyira felturbózza magát, hogy köhögni kezd. A férjem ilyenkor felveszi, mint minden egyes alkalommal, megsimogatja és megyünk a hátsó kertbe pisilni és kakilni. Tudják a szavakat, úgy, hogy automatikusan megyünk. Gina köhögése nagyon furcsa. Ugy tudnám leírni, mint mikor nálunk embereknél megfázáskor torokból próbálja vissza szívni a váladékot az órából és a torkából. Ámbár Gina nincs megfázva, gondoltam allergiára, de ezek a köhögési tünetek hamar elmúlnak. Játszik, focizik magától, sokszor úgy kell elvenni tőle a labdát, mert teljesen bele merül. Szombaton és vasárnap ugyan az a megszokott örömteljes haza várás történt, amikor haza jött a Gina gazdija, az „Apa” és nagy örömmel fogadta ugra bugrált ugatott és a szokásos köhögés sem maradt el. Férjem sem akkor sem most vasárnap nem tudta felvenni és megsimogatni, hogy a köhögése és öröme alább hagyjon. Szombaton én vettem észre, hogy a felturbózott öröm után Gina fekszik a küszöb előtt és rángatózik. Előbb azt hittem a hátát vakarja a lábtörlőbe, de nem ez történt. Éreztem, hogy baj van, felkaptam és azt vettem észre, hogy a lábai elernyedtek, a fejét lelógatta. Nagyon megijedtem. Olyan volt, mint ha nem kapott volna levegőt. Kiabáltam a férjemnek, hogy gyorsan jöjjön, mert a Gina úgy néz ki haldoklik, vagy infarktust kapott, vagy sokkot. Teljesen tehetetlen volt. Rázogattam, magamhoz ölelgettem, simogattam, kicsit ütögettem a hátát és végre vett egy nagy levegőt. Minden rendbe jött. Ezután jól bevacsorázott és még a labda játékot sem hagyta ki. Egész éjjel virrasztottam, hogy nehogy megint rosszul legyen. Nem rohantam a körzeti dokihoz, mert tudja a doktor Úr nem szívesen rohangálok itt Albertirsán a dokihoz. S tudom, hogy az uszkárok nagyon hisztisek, de hiszem, hogy ezt úgy kell kezelni, hogy rá kell vágni egy nagyot a fenekére. Ámbár aggodalmam nem hagyott alább, minden nap haza telefonáltam anyukámnak, hogy jól van-e a kiskutya. Hála Istennek nem volt rosszul egyik nap sem. Ma, azonban vasárnap nem voltam sajnos itthon, dolgoztam, és újból megtörtént az eset. A férjem elmondása szerint úgy történt a Gina ujabb rosszul léte, hogy megint kimaradt a fogadtatás, a Ginát nem tudta felvenni, mert anyukám rosszul lett a vérnyomásával és rohangáltak, kiabáltak, mert nem találták a vérnyomás mérőt, anyukámnak ugyanis már volt egy infarktusa és mindenki bepánikolt. Szerintem a kutyák is! Amíg a férjem mérte az anyukám vérnyomását és vele volt elfoglalva, azt vették észre, hogy Gina megint fekszik a földön, kimeredtek a lábai és nem kapott levegőt. Olyan volt, azt mondja a férjem, mint ha begörcsölt volna. Lógott mindene amikor felkapta és a levegő után kapkodott, de nem bírt lélegezni. Simogatta és kicsit ütögette a hátát és akkor a kutya vett egy nagy levegőt és észhez tért! Azóta semmi baja. Labdáztunk vele, kint voltunk sétálni, most is, hogy írom a levelet a gazdája kezében fekszik és engem néz, mert most nem tudom dajkálgatni. Kedves Doktor Úr! Nagyon aggódom! Ha pont nem ott esik össze a kutya, ahol látás közelbe van, bele sem merek gondolni, hogy mivel végződött volna. Nem hiszem, hogy hiszti, az nem ilyen! Gondoltam arra, hogy szív probléma, de az anyukájuknak volt szívproblémája, ő nem így köhögött, hanem öklöndözött. Azóta már sajnos nem él, mert öregségben és tüdő embólia miatt el kellett altatni, hogy ne szenvedjen. Arra is gondoltam, hogy nem lehet, hogy esetleg cukros a kutya, mert sokat iszik vizet. Szinte állandóan lefetyel. Éjjel is többször fel kel inni vizet. Az éjszakai Wc-zést még kicsi kortól megoldottuk, úgy, hogy alomra megy, ha nem tud kimenni az udvarra. Az alom sűrű használatából is azt vettem észre, hogy sokat jár rá. Mivel most már a sok eső miatt beszorultunk a lakásba, Gina nem megy ki esőbe az udvarra. Jessy rendesebb kutyus! Doktor Úr! Nem hiszi el, hogy itt ül mellettem a számítógépnél és néz a kis öreges szemeivel, mint ha mondana valamit. Az orra hideg, nem meleg, s ha azt mondanám neki, hozd ide a labdádat, máris szaladna érte! Higgye el, hogy ez miatt sem értem, hogy annyi törődéssel és odafigyeléssel mégis előfordul ilyen probléma. Nem értem a rosszulléteket? A férjemet vádolom, hogy két esetben kihagyta a megszokott fogadtatást, de hát ez nem normális dolog, valami csak lehet? Kérem az Ön segítségét, és tanácsát, hogy mit tehetünk hogy nagyobb baj ne legyen, vagy megelőzhető legyen. Elnézését kérem a hosszas levelemért, de csak így tudtam leírni a tüneteket. Várom mielőbbi válaszát! Köszönettel és tisztelettel:
Sajnos minden észlelésük aggályos, a köhögés, sok vízivás is és főleg a leírt rohamszerű idegrendszeri tünetek. Ez utóbbi nem kizárt, hogy epilepszia-, vagy epilepszia-szerű megbetegedés jele, ami lehet akár a vélelmezett szívelégtelenséggel összefüggésben és önállóan is. A cukorbetegség gyanúja is teljesen jogos, igaza van akár ez a betegség is okozhatja a tüneteket. A Gina mielőbbi részletes kivizsgálása (fizikális vizsgálatok, vér- vizelet vizsgálatok, műszeres kiegészítő vizgsálatok …) ajánlott, hogy kiderülhessen a betegsége. Az esélyek, megoldások csak ezután beszélhetőek meg.
