Válaszát köszönöm! Sajnos a feltett kérdés már tárgytalan, mivel kutyuskám szombat este a hátsó lábaira lebénult. Az orvos szerint a gerincvelővel történt „valami” ő persze nem így mondta, de zaklatottságom miatt nem értettem. Kapott 2 injekciót, mert erős talpnyomásra még reagáltak állítólag a hátsó lábak, mondván hogy ha szerencsénk van, még lábra álhat, de ennek 8-10 órán belül meg kell történnie. Sajnos erre már nem került sor, az orvos szerint a műtétnek, ismerve a kutya általános állapotát – utalva részben a hasüregben lévő 3 db pinponglabdányi daganatra – már igazán nincs értelme. Pelé kutyám mindenesetre látszólag sokkal jobban volt, nézelődött, mozgásunkra sokkal jobban reagált, evett, csak éppen lábra álni nem tudott. Ha tudnék kutyafejjel gondolkodni, bizonyára megérteném, hogy számára az élet, a gazda közelsége még így is mindennél többet ért, de emberfejjel és szívvel már nem tudtuk elnézni, ahogy kínkeservesen, lábait húzva megtett kb fél métert. A vizet, ételt odavittük hozzá rendszeresen, és az orvos tájékoztatását követően, illetve tanácsára eldöntöttük, hogy nem tudjuk tovább kinozni, mert nem érdemli meg. Vasárnap este elaltattuk. Nagyon szép élete volt, imádtuk, soha nem volt bántva, ezt úgy hálálta meg, hogy szándékainkat mozdulatainkból, félszavakból is értette. 5 hónapos korától fogva nem kellett póráz neki, – tudom hogy felelőtlenségnek tűnik, de NEKI tényleg nem kellett – bárhova vittem is, ha a nagy szaglászásban néha elmaradt, vagy lemaradt is, egy pisszenésre ott volt mellettem, vagy éppen ahol volt, azonnal leült. A járdáról csak vezényszó mellett volt hajlandó lelépni, volt, hogy elbambultam, én átmentem a túlolda ő meg ott maradt a másikon… Tudom, hogy Ön állatorvos, nem pszichiáter, de én még mindíg felmentésre vágyok, mert aki csak látta a kutyát, az elaltatását javasolta, még az orvos is, pedig ők az efféle véleménynyilvánítástól általában elzárkóznak a több kutyás társam tapasztalata szerint. És nem értem, hogy akkor most a daganat áttételesen megtámadhatta a gerincvelőt-idegrendszert (Van ilyen!?), mert a kutyát sérülés nem érhette. Lehajolva jártam utána séta közben, hogy ha megbotlik, el ne essen. Vagy lehet, hogy 3 állatorvos együttesen tévesen diagnosztizált – izületi problémára gyanakodva – holott a melső lábára való sántaságát már régebben is gerincvelő problémája okozta, és időben végzett helyes diagnózis megmenthette volna? Kérem ha teheti, válaszoljon arra, hogy mi okozhatta ezt a hirtelen bénulást, mert nem tudom „fejben”, illetve érzelmileg feldolgozni.
Az öregedő kutya esetében nagyon valószínű, hogy ízületi elváltozások és a hasüregi daganatok együttesen okozták a tüneteket. Többféle daganat is képes áttétet okozni a gerincvelőben és a gerinccsigályákon is – valamint önálló, primer daganatok is indulhatnak innen. A gerincvelőben és a gerinccsigolyákon fejlődő daganatokat diagnosztizálni igen nehéz feladat kutyán és emberen egyaránt. Célzott röntgenfelvétel, kontrasztanyaggal végzett myelográfiás vizsgálat, CT, MRI illetve szcintigráfiás módszerrel lehet diagnosztizálni. A felsorolt vizsgálatok mindegyike elérhető Magyarországon is – de valóban drága és specialisták által végzett vizsgálatokról van szó. A leírt felvetések mindegyike csak feltételezéseken alapul. Ha valódi bizonyosságot akar a kutyájáról – akkor boncolást és szövettani vizsgálatot kell kérnie a kutyáról.
