Tisztelt Doktor Úr/Doktornő! Kandúr cicám nem rég múlt 1 éves és 7 hónapos. Februárban már beindult a párzási időszak, és 2 nagyon komoly sebet szerzett, az egyik begennyesedett, amit az orvos ki is kezelt, a másik a farkát érte, és elég súlyos volt, de szerencsére azt is átvészelte. Nagyon aggódtunk érte, hogy komoly baja lesz, így nem hezitáltunk, még a sérülései alatt ivartalaníttattuk bő 2 hete. Ezután 5-6 nappal a cica rendkívül rosszkedvűvé vált, a friss húst is elutasította. Furcsának találtuk a herezacskóját, mely féloldalasan nagyon meg volt neki duzzadva, és fájlalta is amellett, hogy még a farkán volt a hasadék is a harapástól. A heréinél elkezdett vérezgetni, így újra állatorvoshoz vittük, de már nagyon depresszívnek tűnt. A herezacskókból a véres váladékot az orvos kinyomkodta, és kapott antibiotikumot. Már 1 hónapja egyáltalán nem engedtük ki a sok sérülés és a műtét miatt, kicsit úgy tűnt, mintha hospitalizálódott volna. Ő egyébként nagyon aktív cica volt, rengeteget volt kint. Az antibiotikum beadása után 2 napra rá olyan volt, mintha kicserélték volna. Kiengedtük, és végre élvezhette a friss levegőt. De furcsán viselkedett. Kandúrokat kergetett, igaz, nagy verekedésekbe nem ment bele. A vizelete változatlanul átható volt, pedig úgy hallottam, ilyenkor az a jellegzetes kandúrszag is megszűnik. Továbbá a játékos, aranyos cicából kezdett vadorzó lenni. Egyik nap simogattam, és amikor a fara tájékát is megvakargattam, elkapta a kezem, és nem akarta elengedni. Amikor ez mégis megtörtént, a szemeibe néztem gyanútlanul, mire a tűhegyes pupillája teljesen kitágult 1 mp alatt, és a fejemnek rontott. Nem karmolt meg, de nagyon agresszív volt, sosem történt azelőtt ilyesmi. Ez szombaton történt. Tüsszögés miatt félbeszakadt a művelet, de utána újabb szemkontaktus után újra rám támadott, ugyanúgy fejre ment. Akkor már 2 napja alapvetően ingerült volt, folyton megijedt mindenféle hangtól, tárgyaktól menekült, és már nem tetszett. De a támadás után megijedtem attól, hogy esetleg veszett állat harapta meg még márciusban. Vasárnap még egy családtagot megtámadott, igaz, csak a kezét kapta el, és a farának ugyanazon területén való kapargatásra reagált így. Hétfőn viszont lenyugodott. Azóta vigyázok, hogy a faránál ne piszkáljam. Azt mondták, ivartalanítás után a cicák általában nyugodtabbá válnak, de nála éppen fordítva látom ezt. Bár mintha kezdene már megnyugodni, de sokszor még mindig ingerült, túlérzékeny. A hangja nem rekedt, nem nyáladzik, és bénulás jelei sem mutatkoznak, és az étvágya is megfelelő. Lehetséges, hogy az 1 havi bezártság, a sok sebkezelés, fájdalom és a verekedések miatt ennyire megviselődött lelkileg, és azért viselkedik így? Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Kedves Gazdi!
Leveléből én először fizikai okora gondolok- fáj még a harapás helye a farkán, fáj a begyulladt műtéti terület, kapott injekciókata hátsójába ami fájt, stb. Nem tudom, hogy hogyan nyomta ki állatorvosuk a váladékot a cica hereborékjából, de nem írta, hogy elaltatták volna, így ez sem lehetett egy remek élmény. Több javaslatom is van:
- oltassák be veszettség ellen (is), hogy ne kelljen aggódniuk emiatt. Erről olvashat még ITT. Ha a veszettség gyanúja felmerül, akkor azonnal el kell menniük háziorvosukhoz, aki beindítja a humán egészségügyi intézkedések sorát.
- ne nyúljanak hozzá a hátsó feléhez, mert még fájdalmas lehet, illetve rossz emlékei vannak arról, mikor emberek oda nyúlkáltak.
- ha nem múlik a fartájéki fájdalom, vigyék vissza állaorvosukhoz, mert a szőr sok sebet elrejthet, így lehet, hogy még nem gyógyult meg teljesen.
- legyenek türelmesek, míg kiürül a tesztoszteron, ami a territoriális viselkedésért is felelős.
- legközelebb ne várják meg a majdem 2 éves kort, hanem közvetlenül az ivarérés után, 6-7 hónaposan ivartalaníttassák kandúrjukat, hogy elkerüljék a verekedést, harapásokat, a territoriális viselkedés kialakulását.
Szerintem tehát nem annyira “lelkileg” viselte meg az elmúlt hónap eseménysorozata, hanem egy sor fájdalmas élményen van tűl, így sokkal gyanakvóbb lett, már ami a hátsó tájékát illeti, ami egy teljesen normális reakció.
Adjanak neki időt, amíg elfelejti!
