Tisztelt Doktor Úr! A 11 éves kutyusunknál 3 hete vettük észre, hogy a nyak hátsó oldalán egy galamb tojás nagyságú dudor keletkezett. Elvittük az állatorvoshoz, azt mondta, hogy több mint valószínű, hogy tályog, és 6 hét múlva vigyük vissza, de ha rohamosan nő akkor hamarabb. Hát ez bekövetkezett. A héten kedden visszavittük az állatorvoshoz,szerdán du. 3 órakor megműtötte. A műtét után csak annyit mondott, hogy nagy a baj, nem tályog, hanem daganat, ami nagyon csúnya kocsonyás állagú volt. A gyökerét nem tudta eltávolítani, mert az izmon feküdt a daganat. Haza vittük a kiskutyát, de 2-3 óra múlva nagyon erősen vérzett a kanünőn keresztül. Vissza vittük az állatorvoshoz, aki azt mondta, hogy a műtéti területen nagyon sok kis hajszál ér van, azért vérzik annyira a kutyus, egy köteg vattát tett rá, amit rugalmas kötöző pólyával rögzített, azzal, hogy a vatta felszívja a vért és nem lesz minden véres. Megnyugtatott, hogy nem fog elvérezni a kutya. Hazavittük, abban a reményben, hogy jobban lesz, de sajnos nem így történt. Másnap reggel 1/4 7-kor a kutyus a kezeim között halt meg. Megvárta míg oda megyek hozzá, megsimogatom és szép csendben megpihent. Mivel a doktor Úrtól egyértelmű választ nem kaptam, hogy mi okozhatta ezt a hirtelen tragédiát, a kérdésem a következő lenne: A műtét után a kérésemre a doktor Úr vért vett a kutyustól. A máj és vese funkció jó volt, a CK értéke: 605, a cukor 11,52. Tudom, hogy a születés halállal is jár, de nagyon nehéz belenyugodni, s mindig azt a kérdést teszem fel magamnak, hogy mit csináltam rosszul, és az okokat keresem (bár tudom, hogy ez már semmin sem változtat),hogy miért kellett ennek így történni, vagy orvosi műhiba, és elvérzett a kutyus. Távol áll tőlem, hogy az állatorvost hibáztassam, de nagyon szeretném tudni, hogy mik voltak azok a tényezők, amelyek a kutyus elvesztését okozhatták. A műtét előtt más orvos véleményét is ki kellett volna kérjem, vagy valóban a magas CK érték egyértelműen daganatos betegségre utalt, és csak szenvedés várt volna a kutyusra. Most szépen nyugodtan, békében ment el, és tartalmas, szeretett-teljes élet élt, sok örömet adott és kapott, de nagy űrt hagyott maga után. Az elvesztését és a fájdalmunkat még az is fokozza, hogy pont a műtét napján volt a születésnapja. Válaszát előre is köszönöm. Munkájához további sok sikert és jó egészséget kívánok. Üdvözlettel: Durai Kata
Nagyon sajnálom a történteket.
A betegség pontos diagnózisát és a beteg állapotát részletes vizsgálatokkal lehetett volna megtudni, míg a halál okát a kórbonctani vizsgálatok deríthették volna ki. Mindezek hiányában csak feltételezhetjük, hogy lehetett áttét életfontosságú szervekben, vagy lehetett olyan rejtett társbetegség, ami miatt nem bírta a kutya a műtéti megpróbáltatásokat. Nem gondolom, hogy akár Ön, akár Állatorvosa hibázott volna.
Természetesen Önnek, Családjának és Állatorvosának fáj legjobban az Angi elvesztése, de együttérzek magukkal.