Magyarországon kötelező a kutyák évenkénti veszettség-elleni oltása (és ugyanekkor a féreghajtása), minden 3. hónapot betöltött kölyökkutyát be kell oltani, majd 6 hónapon belül újraoltani- vagyis 1 éves koráig minden kutya 2 veszettség elleni oltást kell, hogy kapjon, amit aztán évente meg kell ismételni.
Újdonság: 2013. január 1-től csak transzponderrel, vagy más néven mikrochippel ellátott kutya vakcinázható veszettség ellen.
Miért kötelező kutyáknak a veszettség elleni oltás?
A veszettség, melyet ember és állat egyaránt elkaphat, elsősorban veszett állat harapásával terjed. Az évenként megkapott veszettség elleni oltás megóvja kutyáját attól, hogy elkapja a veszettséget és a halálos kór terjesztőjévé váljon. Ezzel nem csak a gazda, de a kutya életét is megmenti.
Ezért is fontos minden kijáró macskát is beoltani veszettség ellen, még akkor is, ha ez nem kötelező!
Magyarországon kimutatott emberi veszettség megbetegedés 1994 óta nem fordult elő. Akkor 2 halálos kimenetelű esetet regisztráltak, az egyik áldozat egy 2 éves kisfiú volt, akit a szomszéd néni oltatlan kijáró macskája harapott meg. A veszett állat berontott a szomszédos házba, ahol dühöngve nekitámadt a kisfiúnak. Az őt ellátó orvosban sajnos nem merült fel a veszettség gyanúja, így a kisfiú a kórházban a veszett macska gazdájával egyidőbenvesztette életét, akit szintén megharapott a veszett macska.
A veszettséget már igen régóta ismeri az emberiség. 5000 évvel ezelőtti krónikákban már leírták a tüneteit állaton, emberen egyaránt. Mivel okát nem ismerték, védekezni nem tudtak ellenne, a legrettegettebb betegségek közé tartozott.
Hazánkban az esetek túlnyomó többségében a vörös rókák a terjesztők. A háziállatok fertőzése rókával való érintkezésre vezethető vissza.
Hazánkban a betegséget terjesztő rókapopuláció szájon át, csalétekkel történő immunizációs programjának köszönhetően sem a vadonélő, sem a háziállatok körében nem diagnosztizáltak veszettséget 2011 óta. Laboratóriumi vizsgálat utoljára 2010-ben adott pozitív eredményt egy kutya esetében. Viszont egymás után érkeznek a hírek a környező országokból a veszettség elterjedéséről, ahol nem ilyen jó a vadak és háziállatok átoltottsága. Egyetlen veszett róka sem tartja tiszteletben az országhatárokat!
Mindezek figyelembevételével az ÁNTSZ fenntartja a kutyák évenkénti kötelező vakcinázását, ami kijáró macskák esetében is nagyon ajánlott lenne.
Kinek köszönhetjük a veszettség elleni oltást?
Louis Pasteur nevéhez fűződik a veszettség elleni oltás előállítása. Ő írta le a „Betegségek csíraelméletét is”: azaz, ő jött rá, hogy a fertőző betegségeket a beteg szervezetből az egészségesbe kerülő “csírák”, parányi élőlények okozzák.
Pasteur 1882-ben kezdett a veszettséggel foglalkozni- veszett nyulak gerincvelőjéből olyan vakcinát állított elő, amellyel nemcsak előzetesen tett védetté kutyákat, de frissen fertőzött állatokat is megmentett.
A védőoltást még csak tizenegy állaton próbálta ki, amikor 1885. július 6-án Elzászból a kétségbeesett szülők elhozták hozzá a kilencéves Joseph Meistert, akit egy veszett kutya mart meg. Pasteur nem kis lelki tusa után úgy döntött, alkalmazza a fiún az eljárást. Tudósként úgy érezte, a vakcina további vizsgálatot igényel – de az is biztos volt, hogy kezelés nélkül a fiú meghal.
Tíz nap alatt adta be az oltásokat – az utolsó olyan erős volt, hogy egy egészséges kutya megbetegedett volna tőle, ám a gyerek meggyógyult. (A veszettség ellen elsőként beoltott Joseph Meister később a Pasteur Intézet gondnoka lett, de élete tragikus véget ért. 1940-ben, Párizs német megszállása után SS-tisztek arra akarták kényszeríteni, hogy nyissa fel Pasteur kriptáját, de ő inkább öngyilkos lett.)
